Dhivra

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Dhivër, illetve Dhivra.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Dhivra
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeVlora
KözségFiniq
AlközségDhivra
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 39° 50′, k. h. 20° 10′39.833333°N 20.166667°EKoordináták: é. sz. 39° 50′, k. h. 20° 10′39.833333°N 20.166667°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Dhivra falu, egyúttal alközség Albánia délnyugati részén, Saranda városától kelet–délkeleti irányban, légvonalban 14, közúton 25 kilométerre, a Stugara-hegység(wd) (Mal i Stugarës) északkeleti részén. Vlora megyén belül Finiq község(wd) része, azon belül Dhivra alközség központja. Az alközség további települései: Cerkovica, Dermish, Janicat, Leshnica e Poshtme, Leshnica e Sipërme, Llupsat, Malcan, Memoraq, Navarica, Rumanxa, Shëndre.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 1396 fő.[2]

Az alközséghez tartozó Navaricánál középső bronzkori település sírjait tárták fel értékes leletekkel, amelyek közül kiemelkedik két bronz nyílhegy, valamint egy dupla élű bronzfejsze.[3] A vidék épített örökségének kiemelt értéke a Leshnica e Sipërme-i Szent György-templom (Kisha e Shën Gjergjit), amely Albánia fagerendás boltozatú, egyhajós templomainak egyik legszebb példája.[4] A döntően ortodox felekezetű lakosság számos további temploma áll műemlékvédelem alatt, így a dhivrai Mavrodhivri Szűz Mária-templom (Kisha e Shën Marisë Mavrodhivrit) és a Szent Miklós-templom (Kisha e Shën Kollit), a Leshnica e Poshtme-i Szent Atanáz-templom (Kisha e Shën Thanasit), a malcani Szűz Mária-templom (Kisha e Shën Marisë), valamint a cerkovicai Theollogo-kolostor (Manastiri i Theollogos). A Malcan melletti Ilias-hegyen várrom áll, emellett régi kőhidak láthatóak Leshnica e Sipërme és Cerkovica területén.[5] Dhivra közelében, a hegyekben található a Szent György-barlang (Shpella e Shën Gjergjit), amelyet freskói alapján a 16. század óta használt templomként a környék népe.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Vlorë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. ↑ Korkuti 2013 :140., 143.
  4. ↑ Nagel 1989 :43.
  5. ↑ Monumentet: Rrethi i Sarandës. imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. május 29.) arch
  6. ↑ Dhivër, Sjpella e Shën Gjergit. sarandaweb.net (Hozzáférés: 2018. május 29.) arch

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194