Discosea | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
Csoportok | ||||||||
Hivatkozások | ||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Discosea témájú kategóriát. |
A Discosea az Amoebozoa lapos, lemezes csupasz amőbákból álló kládja.[1] A Tubulineával szemben nem hoznak létre csőszerű vagy közel hengeres állábakat. Mozgása során átlátszó lamellipódiumokhoz hasnnló hialoplazma keletkezik a sejt elülső végén. Egyes fajokban ebből rövid alállábak jöhetnek létre, de a sejt szemcséi nem kerülnek ide a valódi állábakkal szemben. Nincs kemény héjuk, de egyes nemzetségek, például a Cochliopodium és a Korotnevella összetett szerves pikkelyeket termelhetnek a sejt felső (dorzális) felszínére. Nem ismert ostoros állapottal rendelkező faja.[2][3]
A Discosea összetétele a Smirnov et al. által 2005-ben javasolt Flabellineáéhoz hasonló.[4] Azonban a Discosea nagyobb taxon, benne több, a Flabellineában nem szereplő taxonnal.[5] 2011-ben Smirnov et al. elfogadták a Discoseát, és a Flabellineát Flabellinia névre nevezték át.[2]
A Discoseát Thomas Cavalier-Smith et al. írta le 2004-ben.[1] A Flabelliniát 2005-ben írta le Smirnov et al.[6]
A csoport monofíliáját Tekle et al. 2016-ban nem mutatta ki, ennek oka Kang et al. szerint a hibásan azonosított taxonok mennyisége lehet: például a Mayorella sp. valójában Cunea sp., a Pessonella sp. valójában nem a Pessonella tagja. Emellett létrehozták az Eudiscoseát, mely a Centramoebidát és a Gocevia fonbruneit tartalmazza, testvércsoportja a Flabelliniához közeli klád volt.[7]
2016-ban Cavalier-Smith írta le a Centramoebiát mint a Pellita catalonica, a Gocevia fonbrunei, az Endostelium zonatum és az Acanthamoeba castellanii fajokat tartalmazó legkisebb kládot.[6]
Adl et al. 2019-es összefoglalójában 3 informálisan osztálynak nevezett csoportja szerepel, ezek a Flabellinia, a Stygamoebida és a Centramoebia.[6]
Ostorát feltehetően a Tubulineához hasonlóan az ostoros mozgás hatékonyságának jelentős csökkenése miatt vesztette el.[7] Egyes fajai állábai alállábakkal rendelkeznek.[6]
A Flabellinia tagjai nagyrészt legyező, ellipszis vagy szabálytalan háromszög alakúak, alállábai sose hegyesek.[6] A Thecamoebida ellipszis, nyelv vagy háromszög alakú, a Dermamoebida ellipszis, tű, csiga vagy háromszög alakú,[8] a Mycamoeba nyelv alakú, aktív sejtjei kokkoidok is lehetnek, és gömbölyű cisztát is alkothat pszeudomicéliumai végén.[6] A Dactylopodida mozgó formája háromszögletű, alapja előre néz, elülső hialoplazmája széles, axiális magjai fonalasak lehetnek daktilopódiumaiban és lebegő állábaiban is, míg a Vannellida legyező vagy spatula alakú, nem alkot elkülönülő állábakat vagy alállábakat, elülső hialoplazmája akár a sejt felét is kitöltheti, hátulsó granuloplazmája egy dombban sűrűsödik össze.[6]
A Mycamoeba nem rendelkezik differenciált glikokalixszal.[6]
A Stygamoebida fogpiszkálószerű nyújtott amőbákból áll, melyek alkalmanként elágazhatnak. Elülső hialoplazmája nyújtott, kiterjedt, cristái laposak és szalagosak, egy fajban ismert mikrotubulus-szervező központ.[6]
Mikrotubulus-szervező központja a diktioszóma közelében van, néhány faj protoszteloid sporokarpikus szaporodást mutat.[6]
Az Acanthopodida jelentős alállábakat mutat, melyek rugalmasak, egy vékony hegyben végződnek, néha alapjuk közelében elágaznak (akantopódium). Nincs adhéziós uroidja, mikrotubulus-szervező központja háromsíkú, egyes fajok tenyészetben elágazó lapos sejtek. A Pellitida vastag sejtfala az alállábvégek kivételével az egész sejtet beburkolja, és a sejtmembrán része, vagy csak a dorzális felszínen van, és lazán kötődik a membránhoz. Mikrotubulus-szervező központja – ha van – háromsíkú. Legalább egy nemzetsége több protoszteloid sporokarpikus fajt tartalmaz. A Himatismenida dorzális felszíne rugalmasan burkolt határozott nyílás nélkül, ventrális felszíne részben vagy egészben csupasz, és lapos hialoplazma-réteget alkothat a szubsztráthoz tapadáshoz. Mikrotubulus-szervező központja vonalszerű.[6]
2022-ben Kudryatsev et al. a Nolandella nemzetséghez hasonló morfológiájú, de a Discosea Dermamoebida kládjába tartozó fajt fedeztek fel, ez a Coronamoeba villafranca.[8]
A Flabellinia és a Centramoebida több faja is protoszteloid spóratartókkal szaporodik, a Sappinia feltehetően ivaros szaporodásra is képes. Nem ismert szorokarpikus faja.[7] Spóratartói az Evoseával homológok lehetnek.[7] A Janickina rendelkezik hengeres egy állábú mozgó állapottal.[8]
Az Acanthamoeba pyriformis nem sejtes tönkkel rendelkezhet.[9]
Több fajnak is Rab1-, Rab2-, Rab5-, Rab7- és Rab8-paralógjai vannak.[10]
Több elmélet van a Discosea helyzetére vonatkozóan az Amoebozoában, egyik szerint az Evosea testvércsoportja (Divosa), egy másik szerint az Evosea és a Tubulinea együtteséé (Tevosa). A Lobosa-Conosa elméletet 2022-ben Tekle et al. elvetették.[11]
2 csoportra osztható, ezek a Flabellinia és a Centramoebida sensu Tekle et al. 2016, és ennek Thomas Cavalier-Smith Cutoseáról beszámoló 2016-os tanulmánya is megfelel csekély mintája ellenére.[7]
Discosea Cavalier-Smith 2004 stat. nov. Adl et al. 2019[6]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Discosea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.