Dombeya | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Dombeya wallichii
| ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombeya témájú médiaállományokat és Dombeya témájú kategóriát. |
A Dombeya a mályvavirágúak (Malvales) rendjében a Dombeyoideae alosztály névadó nemzetsége mintegy háromszáz fajjal. Nevét a főleg Peruban és Chilében kutató Joseph Dombey (1742–1795) utazóról, botanikusról kapta.
A paleotropikus nemzetség fajainak mintegy negyede Afrikában, a többi Madagaszkáron él.
Az egyes fajok fehér vagy rózsaszín virágú fák vagy cserjék; a legtöbb faj virágai kicsik, jellegtelenek. Magjaik kicsi, kerek kapszulákban ülnek. Legismertebb közülük a nagy virágfejű, pálhás madagaszkári Dombeya wallichii.
A madagaszkári fajok tipikus trópusi növények, így a fagyot egyáltalán nem viselik el; az afrikaiak mérsékelten fagytűrők, így a mediterrán éghajlatú vidékeken is ültethetők.
A D. x cayeuxii hibridfaj: a szép virágú örökzöld rosthársat dísznövénynek ültetik. Fagyérzékeny. Bokor vagy fa, de cserepes növényként is termeszthető. A nagy virágú fajok, kiváltképp a D. wallichii és a D. cacuminum elterjedt dísznövények.
Öt faj (például a D. umbellata nevű cserje) rostos háncsából kötelet készítenek.