Domus Flavia
| Domus Flavia | |
| Világörökség | |
 | |
| Domus Flavia | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1980 |
| Elhelyezkedése | |
 Domus Flavia
Pozíció Róma belvárosa térképén
| |
 é. sz. 41° 53′ 19″, k. h. 12° 29′ 13″41.888500°N 12.486900°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 19″, k. h. 12° 29′ 13″41.888500°N 12.486900°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Domus Flavia témájú médiaállományokat. | |
A Domus Flavia vagy Flavius-palota hatalmas területű palota volt az ókori Rómában, a Palatinuson. I. sz. 81-ben kezdték építését s 300 éven keresztül szolgálta Róma császárait.
A Cryptoporticustól keleti irányban, Livia és Augustus házai között építtette fel Domitianus császár e lakóhelyét. Az építkezésekkel Rabiriust bízta meg az uralkodó, aki kiegyengette a Palatinust. Szükségesnek mutatkozott e munka, hiszen addig a domb nyugati fele, a Germalus már beépült terület volt, míg a keleti oldal túlontúl meredeknek bizonyult. Rabirius feltöltette a két kiemelkedés közötti hasadékot, így sok épület, egykori lakóházat betemetett.
Alapfalai és romjai jó állapotban maradtak meg. Északi részén három nagy díszcsarnok állt. A középső, az Aula Regia trónteremként működött, 12 fekete bazaltoszlop ékesítette. A jobb oldali az ítélőcsarnok, illetve tanácskozó terem funkcióját töltötte be. Bal oldalon helyezkedett el a házitemplom, vagy Lararium. Itt kapott helyet a Lares szentélye, melyet a házi istenek részére biztosítottak.
A palota közepén 60 méter hosszúságú udvar helyezkedett el, az ún. prestilium, ahonnan a díszlakomák márványpadlós terme, a triclinium nyílt. A márványpadló azért kerülhetett a palotába, mert Domitianus rettegett a merényletektől, s a tükörfényes padlón láthatta, ha valaki mögötte lopakodik. (Végül a császárt hálószobájában gyilkolták meg.)
A tricliniumot kétfelől nimpheumok vették körbe dús növényzettel, alatta pedig egy Nero korabeli termet fedeztek fel a kutatók, melyben a trójai háborút ábrázoló falfreskókra bukkantak.
Déli irányban feküdhetett az akadémia és a bibliotéka, melyből azonban csupán az alapfalak maradtak fenn.
A Flavius-palota fontos tartozéka volt a középkor óta tévesen Stadiumnak, a korabeli Rómában hippodromusnak nevezett hatalmas, zárt belső kert is.
Források
[szerkesztés]- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
