Doni domolykó

Doni domolykó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Leuciscus
Cuvier, 1816
Faj: L. danilewskii
Tudományos név
Leuciscus danilewskii
(Kessler, 1877)
Szinonimák
  • Squalius danilewskii Kessler, 1877
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Doni domolykó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Doni domolykó témájú kategóriát.

A doni domolykó (Leuciscus danilewskii) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A doni domolykó élőhelye Dél-Oroszország gyors folyású vizei, az Azovi- (Don-medence) és a Fekete-tenger (a Dnyeper néhány bal oldali mellékfolyója) vízgyűjtője.

Megjelenése

[szerkesztés]

Teste előfordulási helyei szerint változó mértékben nyújtott, oldalról csak kevéssé lapított, feje kicsi, szájrése szűk, gyengén alsó állású. Pikkelyei nagyok, 43-45 van az oldalvonal mentén. A faroktő karcsú, hosszú és keskeny, farokúszója nagy. Hátúszója 10-12, farok alatti úszója 11-12 sugarú; a farok alatti úszó szegélye egyenes vagy csak gyengén beöblösödő. Garatfogai kétsorosak, 2.5-5.2. Háta sötét, a szürkészöldtől az olajzöldig; oldalai ezüstösen csillogóak, sárgás fénnyel; hasa fehéres. A hát- és farokúszó a szürkétől a sötétszürkéig, a mell- és hasúszók, valamint a farok alatti úszó a sárgástól a narancssárgáig változik. Testhossza 15-21 centiméter, legfeljebb 24 centiméter.

Életmódja

[szerkesztés]

Tápláléka apró fenéklakók, például rovarlárvák, kisebb rákok és puhatestűek. Legfeljebb 7 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

Március és május között homokos vagy kavicsos talajú, gazdag növényzetű partszakaszokon ívik. Ragadós ikrái vízinövényeken és köveken tapadnak meg. Az ikra 2 milliméter átmérőjű és átlátszó; 13 Celsius-fokos hőmérsékletnél kel ki, körülbelül 9 nap múlva. Jó táplálékkínálat mellett az ivadék gyorsan nő. A 3.-4. év végén ivarérett.

Források

[szerkesztés]