Donji Ramići
| Donji Ramići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Ključ |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 23 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 6,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,59 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 35′, k. h. 16° 44′44.583333°N 16.733333°EKoordináták: é. sz. 44° 35′, k. h. 16° 44′44.583333°N 16.733333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Ramići (szerbül: Доњи Рамићи) régen szerb, ma bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 73, közúton 92 km-re délkeletre, Ključtól 7 km-re északnyugatra, a Ključról Sanski Most felé menő főút mentén fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 173 | 0 |
| Bosnyák | 2 | 23 |
| Horvát | 24 | 0 |
| Jugoszláv | 8 | 0 |
| Egyéb | 5 | 0 |
| Összesen | 212 | 23 |
Története
[szerkesztés]Donji Ramići neve régen Zagradje volt és szinte kizárólag ortodox szerbek lakták. Zagradje 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Zagradjén 56 házat és 368 ortodox szerb lakost számláltak.[4] 1910-ben a településen 100 házat, 48 katolikus horvát és 668 ortodox szerb lakost számláltak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 108 házat és 777 lakost számláltak itt.[6] A második világháború idején 1941. július 31. és augusztus 1. között a falu szörnyű napokat élt át, amikor az usztasák lerohanták és teljesen felégették a települést. A falu lakosait részben megölték, részben a közeli Ključra hajtották. A ključi általános iskola és a közeli erdészeti igazgatóság épülete mellett az usztasa összesen 542 embert gyilkolt meg.[7] 1945-től Zagradje a szocialista Jugoszlávia része volt.
A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg (ARBiH), a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során elfoglalták. 1995-ben a Sana hadművelet során szerb lakossága a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült és többé nem tért vissza. 2013-ban Donji Ramićinak 23 állandó lakosa volt, mind muszlimok.
Nevezetességei
[szerkesztés]Ramići ortodox temploma 1859-ben épült, és a Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelték fel. A templom fából készült. 1941-ben ezt a régi templomot lerombolták. Csak a harangtorony egy része maradt meg, amelyet 1968/69-ben újjáépítettek. A harangtornyot 1995 őszén lerombolták. 2023-ban kezdték meg újjáépítését.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.
- ↑ Страхиња Курдулија. АТЛАС УСТАШКОГ ГЕНОЦИДА НАД СРБИМА 1941-1945 (szerb és angol nyelven). Beograd: Штампање ове књиге омогућио је ФОНД ИСТИНЕ О СРБИМА, 32. o. (1993)
További információk
[szerkesztés]
