Doroszló (Дорослово / Doroslovo) | |
A Szent Imre római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Nyugat-bácskai |
Község | Zombor |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1329. |
Polgármester | Gellér Magdolna |
Irányítószám | 25243 |
Körzethívószám | +381 25 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1497 fő (2011)[1] +/- |
Népsűrűség | 36 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 85 m |
Terület | 41,2 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 36′ 31″, k. h. 19° 11′ 26″45.608600°N 19.190600°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 31″, k. h. 19° 11′ 26″45.608600°N 19.190600°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Doroszló témájú médiaállományokat. |
Doroszló (szerbül Дорослово / Doroslovo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Bácska nyugati csücskében, a Duna–Tisza–Duna-csatorna partján meghúzódó, zömmel magyarlakta kis település. Zombortól délre, 20 kilométernyi távolságra fekszik.
Mai neve a 13. századból származik és akkori birtokosáról, Doroszlóról kapta, korábban Pető és Porboszló földje volt.
Területe ősidők óta lakott. Határában kőkori, bronzkori és késő vaskori leletek kerültek elő. 1192-ben terra Peteu et Porboseleu néven említik először. 1313-ban Duruzlou néven szerepel.
A Doroszlai nemeseknek, Jakabnak és fiainak földje volt, akik birtokaikon 1329-ben megosztoztak.
1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Papja ekkor 15 báni pápai tizedet fizetett.
A falut a török elpusztította, csak a 18. században települt újra. Ekkor az addigi szerb lakossággal szemben ismét a magyarok kerültek többségbe. 1763-ban német családok érkeztek.
1910-ben 2722 lakosából 2602 magyar, 102 német volt. Ebből 2669 római katolikus, 32 izraelita volt.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott.
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 | 2022 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2906 | 2835 | 2669 | 2339 | 2131 | 1864 | 1830[2] | 1497[1] | 1084 |
Nemzetiség | Szám | % |
Magyarok | 952 | 52,02 |
Szerbek | 659 | 36,01 |
Horvátok | 84 | 4,59 |
Cigányok | 39 | 2,13 |
Jugoszlávok | 39 | 2,13 |
Románok | 9 | 0,49 |
Németek | 3 | 0,16 |
Montenegróiak | 2 | 0,10 |
Ruszinok | 2 | 0,10 |
Ukránok | 1 | 0,05[3] |
Határában a Mosztonga-patak mellett ősi idők óta van egy kutacska, mely körül egykori templom és kolostor romjai látszanak. A kút már a középkorban is kedvelt zarándokhely volt, majd a török ezt is elpusztította, mígnem 1792-ben egy Zábóczky János nevű gombosi lakos a kút vízében megmosakodva visszanyerte szeme világát, azóta kb. 80 csodás eset történt a doroszlói Szentkúton.
Itt élt Fehér Ferenc költő és Herceg János író, akadémikus.