Dunasziget | |||
A község temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Mosonmagyaróvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Husvéth Béla (független)[1] | ||
Irányítószám | 9226 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1828 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 45,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 35,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 56′ 20″, k. h. 17° 21′ 05″47.938931°N 17.351269°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 20″, k. h. 17° 21′ 05″47.938931°N 17.351269°E | |||
Dunasziget weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunasziget témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dunasziget (horvátul: Širpienja, Sigete[3]) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.
A felső Szigetközben fekszik, Mosonmagyaróvártól 15 kilométer, Halászi és Dunakiliti szomszédságában. Több, a Duna túlsó partján fekvő település külterületi részeiből alakult ki a 20. században; központja az egykori Sérfenyősziget, további különálló településrészei: Doborgazsziget, Cikolasziget és Galambos. Az 1954-es nagy szigetközi árvíz idején minden községrész lakosságát ki kellett telepíteni, ezután a települést gyakorlatilag teljesen újraépítették. A Nagy-Dunán bevezetett vízpótló rendszer ma lényegében állandó vízállást biztosít.
A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton közelíthető meg, az 1407-es úton (az északi szigetközi „főúton”), Halászi vagy Dunakiliti érintésével. Az út a község kisebb-nagyobb mértékben mind a négy említett településrészt érinti.
A mai Dunasziget község területe a trianoni békeszerződésig olyan Pozsony vármegyei községekhez tartozott, melyeknek központja a Nagy-Duna balpartján, a Csallóközben volt. Ezek név szerint: Doborgaz, Keszölcés, Süly és Vajka. Ezek a településrészek régóta lakottak, a szigetközi halászat jelentős központjai voltak. A 19. század végétől összetartozásukat és anyaközségeiktől való viszonylagos különállásukat az is erősítette, hogy az állami anyakönyvezés bevezetésétől kezdve önálló anyakönyvi kerületet alkottak Vajkaszigeti anyakönyvi kerület néven.
Az 1920-ban meghúzott országhatár a Nagy-Duna lett, és a csallóközi községek Szigetközbe eső határrészeit elszakította tőlük. Emiatt 1921-ben ezen a Magyarországon maradt területen három új község alakult: Vajka és Süly határából Cikolasziget, Keszölcés határából Sérfenyősziget, Doborgaz határából pedig Doborgazsziget.
Doborgazszigetet 1937-ben Sérfenyőszigethez csatolták, amely 1969-ben egyesült Cikolaszigettel Dunasziget néven.
A településen 2011. február 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] mert az előző faluvezetőnek megszűnt a polgármesteri jogállása a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt.[13] Tóth Istvánt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság végzésében megrovásban részesítette, ám annak következtében 2010. november 10-ével megszűnt a polgármesteri jogviszonya;[14] az időközi választáson való indulásra viszont jogosult maradt és élt is e lehetőséggel. A voksolás eredményeként azonban, igen szoros küzdelemben (770 érvényes szavazatból, három jelölt közül, a végső győzteshez képest mindössze három szavazattal lemaradva) csak a második helyet érte el.[10]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 4,1% németnek, 0,2% románnak, 1,9% szlováknak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,6%, református 1,2%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,4% (17,5% nem nyilatkozott).[15]
év | lakosságszám | adat forrása |
---|---|---|
2013 | 1492 | [1] |
2014 | 1501 | [2] |
2015 | 1578 | [3] |
2016 | 1591 | [4] |
2017 | 1631 | [5] |
2018 | 1637 | [6] |
2019 | 1677 | [7] |