Dunasápújfalu

Ez a szócikk a szlovák településről szól. Hasonló címmel lásd még: Újfalu (egyértelműsítő lap).
Dunasápújfalu (Nová Dedinka)
Dunasápújfalu címere
Dunasápújfalu címere		 Dunasápújfalu zászlaja
Dunasápújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásSzenci
Rangközség
Első írásos említés1252
PolgármesterZuzana Árvová
Irányítószám900 29
Körzethívószám02
Forgalmi rendszámSC
Népesség
Teljes népesség3150 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség196 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
Terület10,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′ 17″, k. h. 17° 21′ 31″48.188056°N 17.358611°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 17″, k. h. 17° 21′ 31″48.188056°N 17.358611°E
Dunasápújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunasápújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dunasápújfalu (szlovákul Nová Dedinka, a Dunasáppal való egyesítés előtt Nová Ves pri Dunaji, németül Neudorf) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pozsony központjától 20 km-re keletre, a Kis-Dunába igyekvő Fekete-víz bal partján fekszik. Dunasáp és Dunaújfalu egyesítése (1960).

Nevének eredete

[szerkesztés]
  • Nem hivatalos szlovák nyelvű üdvözlőtábla 2016-ban
    Nem hivatalos szlovák nyelvű üdvözlőtábla 2016-ban
  • A Községi és az Anyakönyvi Hivatal "magyar nyelvű" táblája 2016-ban (Nová Dedinka)
    A Községi és az Anyakönyvi Hivatal "magyar nyelvű" táblája 2016-ban (Nová Dedinka)

A legkorábbi fennmaradt írott forrásokban például Saap, Pomsa és Pomsahaza alakban fordul elő az egyik településrész.

Mivel a jelenlegi település két 1945 után egyesített egykor önálló településből (Dunasáp és Dunaújfalu[2] 1960-ban egyesült) áll, értelemszerűen nincs hivatalos magyar névalakja. Állítólag a rendszerváltást követően a Dunaújfalu alakot használták.[forrás?] Az 534/2011 sz. szlovák kormányrendeletének aktuális melléklete értelmében a szlovákiai közigazgatásban használható magyar forma Dunasápújfalu (ezt használják az önkormányzatok a hivatalos érintkezésben és ez szerepel többek között ma a helységnévtáblákon is).[3] A kisebbségi kormánybiztos hivatala által összeállított lista azonban nem veszi figyelembe még a szlovákiai azonos magyar névalakokat sem, mint ahogy a lista szlovák politikai befolyásoltsága is egyértelmű.[4] A második világháború után Csehszlovákiában a jogfosztások ideje alatt a magyar nyelv használatát előbb betiltották, majd korlátozták. A szlovák jogrend értelmében a településeknek vagy azok részeinek ma is csak egy hivatalos szlovák neve van,[5] tehát a magyar helységnévhasználat a kormányrendeletek mellékletei ellenére sem minősülnek hivatalos helynévnek Szlovákiában.

Története

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1328-ban Pomsa néven említik először, majd 1397-ben Pomsahaza alakban szerepel oklevélben. A pozsonyi káptalan birtoka volt. 1445-ben Pozsony várának kapitánya, Temesközi Bálint a kegyura. 1479-ben Temesközi Miklós Vas Andrásnak adta el. 1647-ben a Pálffy család királyfai uradalmához tartozott. 1715-ben 32 adózó volt a faluban.[6] 1828-ban 44 házában 324 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból tartották fenn magukat. 1869-ben 298 lakosa volt.

A középkorban Dunaújfalu mellett feküdt Várörs település, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt.

Fényes Elek szerint „Ujfalu (Duna-), Poson m. magyar helység, ut. p. Cseklészhez 1/2 óra, a Feketeviz mellett. Számlál 331 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz.”[7]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. 1960-ban Dunasápot és Dunaújfalut egyesítették.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban Dunaújfalu 328 lakosából 295 magyar, 18 szlovák, 3 német anyanyelvű, 3 idegen és 9 csecsemő; ebből 318 római katolikus, 9 zsidó és 1 evangélikus vallású. Dunasáp 356 lakosából 201 szlovák, 99 magyar, 34 német anyanyelvű és 22 csecsemő volt; ebből 317 római katolikus, 24 zsidó és 15 evangélikus vallású.

1910-ben Dunaújfalu 355 lakosából 328 magyar, 23 szlovák és 4 német anyanyelvű volt. Dunasáp 369 lakosából 295 magyar, 27 szlovák, 1 német és 46 egyéb anyanyelvű.

2001-ben 1626 lakosából 1128 szlovák és 467 magyar volt.

2011-ben 2002 lakosából 1524 szlovák, 408 magyar, 8 cseh, 5 ukrán, 2-2 német és morva, 1-1 orosz és bolgár, továbbá 51 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 3150 lakosából 2636 (+53) szlovák, 343 (+86) magyar, 2 (+15) ruszin, 32 (+11) egyéb és 137 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Középkori római katolikus templomát a 16. század első felében reneszánsz stílusban bővítették, de később is alakítottak rajta. Falán gótikus freskók láthatók.
  • A határában található Szent Úr kápolna valószínűleg szintén Árpád-kori.

A fentiek egy és ugyanazon templomra utalnak, mely az egykori „Pomsa” helység temploma lehetett.[9] Ez a templom – Dunasáp és Dunaújfalu egyesítése előtti – újfalui határban fekszik, a mai Feketevíztől délre, míg maga a falu a Feketevíz északi oldalán fekszik. Mára már csak a templom és a mellette fekvő temető maradt fenn. Érdekessége ennek, hogy a temetőt a dunasápiak „örökölték”, bár területileg az újfalui határban fekszik. Dunaújfalunak külön temetője van közvetlen a falu mellett.

A múlt századi két világháború között új iskolát építtetett Dunaújfalu közössége, s a korábbi iskolából – mely a Dunasáp felőli akkori faluvégen helyezkedett el – imaházat alakítottak ki. Ebből fejlődött ki többszöri átalakítás után a másik templom, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.

A nevezetességek között megemlíthető még a dunasápi és a dunaújfalui téglaépítésű harangláb is – mindkettő a 19. században épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Az eredeti névalakokra lásd: 1898/IV. tc.; Belügyi Közlöny 1911/13, 96 Pozsony vármegye községeinek, valamint ezen vármegye és Pozsony thj. város területén fekvő egyéb lakott helyek neveinek megállapítása; Belügyi Közlöny 1938/56, 1213 A visszacsatolt felvidéki területeken és azokkal határos részeken alakított vármegyék járás beosztása.
  3. ↑ 2.. pont, 2011. évi 534. kormányrendelet Nariadenie vlády Slovenskej republiky, ktorým sa mení a dopĺňa nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 221/1999 Z. z., ktorým sa vydáva zoznam obcí, v ktorých občania Slovenskej republiky patriaci k národnostnej menšine tvoria najmenej 20 % obyvateľstva  (Szlovák nyelven) (Hozzáférés ideje: 2021. július 16.)[halott link] Az 534/2011. sz. szlovák kormányrendelet melléklete, eredetileg a 221/1999-es kormányrendelet 2012-től hatályos mellékletének módosítása.
  4. ↑ Veres István: Ógyalla lehet, Nemeskosút nem. Új Szó, LXIV. évf. 294. sz. (2011. december 21.) 3. o.
  5. ↑ Új Szó 2022. július 26.
  6. ↑ Az 1715-ös összeírás[halott link]
  7. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  8. ↑ ma7.sk Dunaújfalu alatt
  9. ↑ Püspöki Nagy Péter 1981: Boldogfa. Madách kiadó, 114.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Nová Dedinka
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunasápújfalu témájú médiaállományokat.