Dusnok

Ez a szócikk a Kalocsai Sárköz Dusnok községéről szól. Hasonló címmel lásd még: Dusnok (egyértelműsítő lap).

Dusnok
Római katolikus templom
Dusnok címere Dusnok zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kalocsai
Jogállás	község
Polgármester	Bolvári Dávid (független)[1]
Irányítószám	6353
Körzethívószám	78
Népesség
Teljes népesség	2612 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	48,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	57,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 22′ 59″, k. h. 18° 57′ 58″46.383, 18.96646.383000°N 18.966000°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 59″, k. h. 18° 57′ 58″46.383, 18.96646.383000°N 18.966000°E
Dusnok Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Dusnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dusnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dusnok (horvátul: Dušnok) község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában.

Fekvése

A falu a Kalocsai Sárköz egyik Vajas-menti települése, nagyjából félúton fekszik Baja és Kalocsa városok között. Budapesttől 135 kilométerre délre helyezkedik el, a Duna bal partján; a folyótól mintegy 5 kilométerre fekszik.

A környék jellegzetes folyómenti táj, amelynek felszínét, termékeny földjeit, bőséges erdeit a Duna, a Vajas és az Örjeg vizei alakították ki.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 51-es főút, ezen érhető el az ország középső részei, illetve Baja irányából is. Közigazgatási területét érinti délen az M9-es autóút, keleten pedig az 5312-es út is.

Története

III. Béla 1193–1196 között kelt adománylevele említi először Dusnok nevét. 1639-ben mint puszta Miskey János és Veres István birtoka volt. A 17. század végén dalmáciai és boszniai katolikusok népesítették be a települést. A 18. század elején a gróf Cseszneky család követelte vissza, de végül a kalocsai érsekség birtoka lett. A település 1780-ban és 1864-ben hatalmas tűzvész áldozatául esett.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Palotai Péter (független)^[3]
• 1994–1998: Szegedi Ágnes (független)^[4]
• 1998–2002: Szegedi Ágnes (független)^[5]
• 2002–2006: Palotai Péter (független)^[6]
• 2006–2010: Palotai Péter (független)^[7]
• 2010–2014: Palotai Péter (független)^[8]
• 2014–2019: Palotai Péter (független)^[9]
• 2019–2024: Mindszenti István (független)^[10]
• 2024– : Bolvári Dávid (független)^[1]

Népesség

A 17–18. században a népesség rohamos növekedésnek indult, míg 1783-ban 1176, az 1840-es évek végén már 2294 magyarul is tudó rác, római katolikus lakója volt.

Az első lakóházak a templom környékére szerveződtek, itt alakult ki az első iskola és az egykori községháza is. A szétszórt külterületi részek (lakóházak, iskola) is a faluközpont felé települtek be.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2958	2880	2754	2715	2722	2671	2612
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben lakosságának 10,8%-a horvát nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 18,4% horvátnak, 1,7% németnek, 1,4%-a cigánynak, 0,4% szerbnek mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80%, református 0,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,9% (15,8% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 11,4% horvátnak, 1,7% cigánynak, 1,4% németnek, 0,8% szerbnek, 0,2% románnak, 0,1% bolgárnak, 0,1% szlováknak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,9% volt római katolikus, 1,1% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).^[12]

Gazdaság

Gazdasági életét évszázadok óta a víz közelsége és a jó minőségű termőföld határozza meg. Elsősorban fűszerpaprika-termesztéssel, víziszárnyasok tartásával foglalkozik a lakosság. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a víziszárnyasok, elsősorban a kacsák gasztronómiai vonatkozásaira is.

Sportélete

A település labdarúgócsapata a Dusnok KSE, amelyet 1937-ben alapítottak.^[13] A klub alapítása óta a Bács-Kiskun (vár)megyei labdarúgó-bajnokság első- és másodosztályában szerepel, legnagyobb sikere az előbbiben szerzett 1996-os bronzérme. A megyei másodosztályban ötször, legutóbb 2016-ban szerzett bajnoki címet.^[14] A később az NB I-ben is pályára lépő Báló Tamás és Sánta Attila is volt fiatalon a klub játékosa. A csapat szervezett szurkolói clubbal rendelkezik, az Ultras Dusnok 2011 óta járja kedvenceik meccseit.

Nevezetességei

Római katolikus templom

A falu legmagasabban fekvő részén, a vízparthoz közel épült római katolikus templomot Patachich Gábor érsek emeltette – szárított téglából – 1744-ben, Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére. A templom a község legnagyobb részével együtt 1780-ban leégett, de 1844-ben újra felépítették. Freskóit Márton Lajos, oltárképét Kákonyi Asztrik festette.

Kulturális és szórakoztató rendezvény

Nemzetiségi hagyományok ápolása céljából kerül évente megrendezésre pünkösdkor a „Rác pünkösd” kulturális és szórakoztató rendezvény. A színes, változatos programokon 2-3 ezer ember is megfordul. Az éneket, a zenés-táncos hangulatot emeli a kiváló minőségű halászlé, a nemzetiségi jellegű ételek, valamint a dusnoki királylányka, a kékfrankos borok.

Vajas

A községet körülvevő, kanyargós Vajas vize kész horgászparadicsom, már kora tavasztól kiválóan alkalmas evezős túrákra, amelyet nem csak a helyi lakosok használnak ki. Az evezőstúrán résztvevők szívesen térnek vissza.

Erdő és vadászház

Dusnok közigazgatási területén fekszik a lenesi erdő és a vadászház, amelyet külföldi és belföldi vadászok egyaránt szívesen látogatnak.

Itt születtek

• Tormássy Gábor (1846–1901) római katolikus pap, egyházi író
• Fonyó Sári (1891–1949) banktisztviselő, nőmozgalmi vezető, pártmunkás
• Báló Tamás (1984-) utánpótlás válogatott, NB1-es profi labdarúgó

Légi felvételek

• 
  Dusnok látképe madártávlatból
• 
  A dusnoki focipálya légi fotón
• 
  Dusnok, katolikus templom légi felvételen
• 
  Dusnok a levegőből
• 
  Szabadidőpark a magasból

Jegyzetek

1. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
5. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
6. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
7. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
8. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
9. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
10. Dusnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
11. Dusnok Helységnévtár
12. Dusnok Helységnévtár
13. Dusnok KSE - magyarfutball.hu adattár. magyarfutball.hu
14. Fergeteges ünneplés Dusnokon. bacskiskunfoci.hu, 2016. június 6. [2017. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 6.)

További információk

• Földrajzportál
• Magyarország-portál