Dáka | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Varga Mónika (független)[1] | ||
Irányítószám | 8592 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 640 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 17′ 16″, k. h. 17° 25′ 41″47.287750°N 17.428161°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 16″, k. h. 17° 25′ 41″47.287750°N 17.428161°E | |||
Dáka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dáka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dáka község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Pápától délnyugatra, Kéttornyúlak és Nagyalásony közt fekvő település.
Központján a Kamond és Pápa között húzódó 8403-as út halad végig, közúton ezen érhető el Jánosháza térsége (a 8-as főút), illetve a 83-as főút pápai elkerülője felől is. A szomszédos települések közül Pápasalamonnal (és a 8401-es úttal) a 84 108-as, Pápadereskével (és a 834-es főúttal) pedig a 84 111-es számú mellékutak kötik össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal és a Pápa–Csorna-vasútvonal (illetve a már megszűnt Környe–Pápa-vasútvonal) közös szakaszának Pápa vasútállomása, körülbelül 10 kilométerre északkeletre.
Dáka és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt előkerült régészeti leletek tanúsága szerint.
Nevét az oklevelek 1320-ban említették először Dalka néven.
A település a 14. században a Hathalmy család, a 17. században pedig a Bottka család birtoka volt.
A török hódoltság alatt elpusztult, de később újraépült.
Az 1700-as évektől birtokosai a Nádasdy és a Festetics család voltak.
1858-ban gróf Zichy Antónia, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye vásárolta meg.
A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.
1910-ben 942 lakosából 917 magyar, 15 német volt. Ebből 278 római katolikus, 544 református, 110 evangélikus volt.
Dákától délnyugatra feküdt egykor, Podár Árpád-kori település is:
Podár nevét 1239-ben említette először oklevél. Ekkor IV. Béla király birtokai közé tartozott.
IV. Béla király 1240-ben a falut a Szák nemzetség Gyaláni ágához tartozó I. Konrádnak, a királyné pohárnokmesterének ajándékozta a falut, ugyanis ő vitte hírül IV. Béla királynak V. István születését. A Jó hírnek örvendő apa ekkor I. Konrádot Podár, Veszprém vármegyében levő faluval jutalmazta meg.
Podár ma puszta Dáka délnyugati határában.
A településen 2009. augusztus 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 631 | 624 | 639 | 624 | 658 | 641 | 640 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,5% németnek, 3% románnak mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,9%, református 25,9%, evangélikus 6,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,8% (34,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 2% románnak, 1,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% szlovénnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,4% volt református, 18,8% római katolikus, 5,8% evangélikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (45,4% nem válaszolt).[14]