Dúzs | |||
A faluközpont a római katolikus templommal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Tamási | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Ignáczné Anczló Adrienn Zsuzsanna (független)[1] | ||
Irányítószám | 7224 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 218 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,56 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,27 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 29′ 20″, k. h. 18° 22′ 47″46.488950°N 18.379850°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 20″, k. h. 18° 22′ 47″46.488950°N 18.379850°E | |||
Dúzs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dúzs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dúzs (németül: Duschau[3]) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
A Tolnai-Hegyhátnak a Kapos völgyére ereszkedő részén található. Központján a Hőgyész–Dombóvár közötti 6532-es út húzódik végig, de a közigazgatási területének keleti szélét érinti a Hőgyész-Mucsi közti 65 157-es számú mellékút is.
A településen áthalad a (Budapest–) Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal, melynek egy megállási pontja van itt, Dúzs megállóhely.
A törökök kiűzése után sokáig, még az 1730-as években is lakatlan volt, csak a következő évtizedben telepítették be németekkel.
A településen 2000. február 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[15]
2015-ben két időközi polgármester-választást is kellett tartani a településen. Az első választást – aminek oka a korábbi polgármester lemondása volt – 2015. augusztus 2-ára tűzték ki, de az eredménytelenül zárult, mert az első helyen szavazategyenlőség alakult ki: a három induló közül János Mariann és Ignácz Imre is 62-62 voksot szerzett meg a 145 érvényes szavazatból.[16] Az emiatt szükségessé vált újabb időközi választáson, amit november 22-én tartottak meg, János Mariann már csak egyedüli jelöltként indult el, így ő lett a község polgármestere.[13]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 258 | 254 | 252 | 231 | 227 | 224 | 218 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 8,7% cigánynak, 3,5% németnek mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,1%, református 1,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 26,8% (13,4% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 2,2% németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,8% volt római katolikus, 0,4% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 3,1% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (52,9% nem válaszolt).[18]
A valaha a községhez, ma Hőgyészhez tartozó dúzsi erdőben termett a II. világháború előtt a leghíresebb magyar trófea. Zichy Rubido Iván, Apponyi Géza hőgyészi birtokos veje 1929 őszén ejtette el a rendkívüli terpesztése miatt magyar ökörnek elkeresztelt szarvast. A több nagydíjat és aranyérmet nyert, 10,60 kg tömegű, 214 Nadler pontot érő trófeát ma a Természettudományi Múzeum őrzi.