Elefántcsont-csigagomba | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||
Hygrophorus eburneus (Bull.) Fr. | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Elefántcsont-csigagomba témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Elefántcsont-csigagomba témájú médiaállományokat és Elefántcsont-csigagomba témájú kategóriát. |
Az elefántcsont-csigagomba (Hygrophorus eburneus) a csigagombafélék családjába tartozó, Európában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában elterjedt, lomberdőkben élő, ehető gombafaj.
Az elefántcsont-csigagomba kalapja 3-10 cm átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, később domborúvá válik, majd közepén kis púppal kiterül. Színe fehér vagy kissé krémszínű. Felülete nedvesen ragadós, nyálkás; szárazon fénylő, sima. Húsa vékony, puha, törékeny; színe fehér, sérülésre nem változik. Kissé lisztes szagú, íze nem jellegzetes.
Ritkán álló, vastag lemezei kissé lefutók, színük fehéres.
Spórapora fehér. Spórája széles ellipszis alakú, sima, mérete 6-8 x 4-5 μm.
Tönkje 5-10 cm magas és 0,5-1,5 cm vastag. Alakja karcsú, lefelé vékonyodik, gyakran görbe. Színe fehéres, csúcsa finoman szemcsés, kissé tapadós felületű vagy száraz.
A mérgező viaszfehér tölcsérgombával és fehér pereszkével vagy az ehető kajsza lisztgombával téveszthető össze.
Európában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori.
Lomberdőkben, főleg bükkösökben él. Júniustól novemberig terem.
Ehető, bár nyálkássága miatt sokan nem kedvelik.
Az elefántcsont-csigagomba mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
|