Enzersdorf an der Fischa | |||
![]() | |||
A városháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Bruck an der Leitha-i járás | ||
Irányítószám | 2431 | ||
Körzethívószám | 02230 | ||
Forgalmi rendszám | BL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3163 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 160 m | ||
Terület | 31,42 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Enzersdorf an der Fischa weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Enzersdorf an der Fischa témájú médiaállományokat. | |||
Enzersdorf an der Fischa osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 3491 lakosa volt.
Enzersdorf an der Fischa a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medencében, a Fischa folyó mentén. Területének 15,9%-a erdő, 69,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Enzersdorf an der Fischa (2099 lakos 2022-ben) és Margarethen am Moos (1392 lakos).
A környező önkormányzatok: északra Fischamend, északkeletre Haslau-Maria Ellend, keletre Göttlesbrunn-Arbesthal, délkeletre Trautmannsdorf an der Leitha., délre Götzendorf an der Leitha, délnyugatra Ebergassing, nyugatra Schwadorf, északnyugatra Klein-Neusiedl.
A mezőváros területe az ókorban Pannonia római provinciához tartozott. Enzersdorfot 1050-ben említik először írásban, Margarethen am Moost pedig 1045-ben. Margarethen vára a 11. században épült. 1760-ban akkori tulajdonosa, Batthyány-Strattmann Fülöp herceg kastéllyá építette át.
1927-ben súlyos földrengés rongálta meg a két falu épületeit. 1970-ben Enzersdorf és Margarethen am Moos Enzersdorf an der Fischa néven egyesült, amely 1985-ben megkapta a mezővárosi státuszt.
Az Enzersdorf an der Fischa-i önkormányzat területén 2022 januárjában 3491 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 89,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 4,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,2% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 76,7%-a római katolikusnak, 2,3% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 1,3% mohamedánnak, 16,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 12 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (94,6%) mellett a szerbek alkották 0,9%-kal.
A népesség változása:
2016 | 3 111
|
2018 | 3 163
|