Erdőbénye

 A településen világörökségi helyszín található 
Erdőbénye
Erdőbénye címere
Erdőbénye címere
Erdőbénye zászlaja
Erdőbénye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTokaji
Jogállásközség
PolgármesterKántor Dezső Dénes (független)[1]
Irányítószám3932
Körzethívószám47
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség937 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,8 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′ 06″, k. h. 21° 21′ 22″48.268219°N 21.356111°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 06″, k. h. 21° 21′ 22″48.268219°N 21.356111°E
Erdőbénye (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Erdőbénye
Erdőbénye
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Erdőbénye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőbénye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Erdőbénye község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban található. Egyike Tokaj-Hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják számon. Hegyekkel körülvett, őslénytani érdekességekben és ásványokban gazdag területen helyezkedik el.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Mulató-hegy köré épült, a Zempléni-hegység és az Alföld találkozásánál, az Aranyosi-völgy kapujában fekszik. A megyeszékhelytől, Miskolctól 58 kilométerre keletre, Sárospataktól 22 kilométerre nyugatra, a tokaji borvidéken helyezkedik el. A környék három másik, kisebb városától, Encstől, Tokajtól és Abaújszántótól nagyjából 20-30 kilométerre található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Baskó, északkelet felől Erdőhorváti, délkelet felől Olaszliszka és Szegilong, dél felől Bodrogkisfalud, délnyugat felől Mád, nyugat felől Tállya és Abaújszántó, északnyugat felől pedig Sima. A legközelebbi települések: Szegilong 6, Sima 7, Olaszliszka és Tolcsva 8-8 kilométerre; az összes többi határos település központja ennél hosszabb úton érhető el Erdőbénye felől.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a község három irányból érhető el: Abaújszántó-Sima és Szegilong felől egyaránt a 3705-ös, Tolcsva felől pedig a 3717-es úton.

Vasútvonal nem érinti, ennek ellenére a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal egyik megállóhelye az Erdőbénye megállóhely nevet viseli; utóbbi Szegilong belterületén helyezkedik el, nem messze a településen átvezető 3801-es és a 3705-ös utak találkozásától, Erdőbénye központjától bő 7 kilométerre délkeletre.

Története

[szerkesztés]

A tokaji borvidék mértani középpontjában (és csak néhány kilométerre Tállyától, ami Európa mértani középpontja) fekvő község első írásos említése 1404-ből származik. Berényiek voltak a község első birtokosai, 1428-ban, Belecsényi István, majd Pallagi István, később a Pálóczyaké, Gerencséri Balázsé, majd Rozgonyiaké. 1486-ban Lorántffyak és Rákócziak kezébe került. II. Rákóczi Ferenc adományaként több család kezébe vándorolt, végül az Erdődyek kapták meg.[4]

A középkor folyamán még két különálló részből, Mező- és Egyházas-Bényéből állt. A hatalmas erdőségekkel, kiváló adottságú szőlőhegyekkel bíró Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. 1604-tól a Rákóczi-birtok része, minek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziak gazdasági központot alakítottak ki, nagy kúriát építettek, amely alól indul ki a Hegyalja egyik legnagyobb, egybefüggő, több szintes, ma is összesen 22 ágú pincerendszere. Erdőbénye borkereskedelemmel összefüggő jelentőségét jelzi, hogy volt idő, amikor a település egyszerre több mint száz bodnárnak adott munkát.[4]

1739-ben egy pestisjárvány majdnem teljesen kipusztította.

  • A 18. század végén nyílt posta első postamestere Kossuth Lajos nagyapja, Wéber András volt.
  • A község híres volt kádárairól, ők látták el hordókkal Tokaj-Hegyalját.

Műemlékei

[szerkesztés]

Szirmay Ödön 1830-ban, Erdőbényétől 5 km-re, mélyen a hegyek között, egy fürdőtelepet épített ki, pavilonokkal, kastélyszerű fürdő- és vendégházzal. A 260 m-es tengerszint feletti magasságban lévő, klimatikus, magas hegyek által védett ásványos fürdő hamarosan rendkívül népszerűvé vált, újabb fellendülést hozva a település életében. Erdőbénye-fürdő országosan ismert és látogatott gyógyfürdővé vált, ahol nem csak a korának legnépszerűbb báljait tartották, hanem teret adott a szabadelvű köznemeseknek is, melynek köszönhetően a reformkor egyik jelentős közéleti-szellemi helye is lett. A fürdő és az üdülőtelep az utóbbi évektől ismét látogatható.[4]

Erdőbénye jelentős műemlékei az 1548-ban épült támpilléres római katolikus templom, az 1787-ben épült református templom és a Rákóczi-kúria (utóbb a Szirmay, ill. Ferenczy családok birtokában). 1831-ben kolerajárvány pusztította a település lakóit. A falu határában, a Mulató-hegy oldalában áll a járvány áldozatainak emlékére emelt oszlop, a Koleráskő.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bajnok Imréné (független)[5]
  • 1994–1998: Bajnok Imréné (független)[6]
  • 1998–2002: Bajnok Imréné (független)[7]
  • 2002–2006: Bajnok Imréné (független)[8]
  • 2006–2010: Kántor Dezső (független)[9]
  • 2010–2014: Kántor Dezső Dénes (független)[10]
  • 2014–2019: Kántor Dezső Dénes (független)[11]
  • 2019–2024: Kántor Dezső (független)[12]
  • 2024– : Kántor Dezső Dénes (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1144
1123
1081
982
960
963
937
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,5%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,1%, református 31,6%, görögkatolikus 4,2%, felekezeten kívüli 4,8% (6,8% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,2-0,2% szlováknak, németnek és ruszinnak, 0,1% ukránnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,3% volt római katolikus, 22,6% református, 4,2% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 5,8% felekezeten kívüli (30,7% nem válaszolt).[15]

Látnivalók

[szerkesztés]

Koleraoszlop

Szent György-templom

Református templom

Erdőbénye, Szirmay-kastély

Mulató-hegy

  • Szirmay-kastély[16]
  • Fekete-Budaházy-kúria. 1650-ben épült kora barokk stílusban.
  • A falu határában található gyógyvízforrás már a középkorban népszerű volt. Mai gyógyfürdőjét Szirmay Ödön kezdte építtetni 1830 körül.
  • Nyaranta a faluban fafaragótábort tartanak.
  • Mózes ház - amiben egy anakonda él.
  • Bor, mámor, Bénye fesztivál 2009 óta
  • Erdőbényei Tengerszem
  • Szokolya-hegy- Sólyom-kői sziklák
  • Tájház
  • Szepsi Laczkó Máté Emlékház
  • Kovácsműhely Múzeum

Itt születtek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. a b c d Erdőbénye | Illés Pince, Erdőbénye. www.illespince.hu. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
  5. Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  11. Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12.
  12. Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  13. A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. Erdőbénye Helységnévtár
  15. Erdőbénye Helységnévtár
  16. Szirmay-kastély. [2013. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 20.)

További információk

[szerkesztés]