Erdős Renée

Erdős Renée
SzületettEhrenthal Regina
1878. május 7.[1]
Érseklél
Elhunyt1956. július 7. (78 évesen)[1]
Budapest[2]
ÁlneveRéz Bálint, Myriam, René du Bois
Állampolgárságamagyar
HázastársaFülep Lajos (1913–1918)
Foglalkozása
SírhelyeÚj köztemető
Írói pályafutása
Jellemző műfajokvers, próza
Erdős Renée aláírása
Erdős Renée aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdős Renée témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Egykori otthona Rákoshegyen
Sírja az Új köztemetőben (29/1-1-81.)

Erdős Renée, 1897-ig eredeti nevén: Ehrenthal Regina (Érseklél, 1878. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1956. július 7.)[3] író, költő. Álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois.

Élete

[szerkesztés]

Felvidéki, sokgyermekes szegény magyar zsidó családban született Ehrenthal Lipót és Pollák Mina leányaként. Győrben nevelkedett, ahol atyja gazdálkodó volt. Erdős Renée pedagógiai pályára készült és huzamosabb ideig a budapesti hitközség Síp utcai iskolájában tanított. Budapesti iskolaévei után 1894-től 1897-ig[4] színésznőnek tanult a fővárosban, ám tanulmányait hamarosan megszakította. Tehetségére Eötvös Károly figyelt fél. Első verseivel A Hét költőjeként indult, s a női lélek merész ábrázolójaként mutatkozott be. Szenvedélyes lírájával a közfigyelmet csakhamar magára irányította. A kritika várakozásaival ellentétben, nem a tartózkodó leányi báj, hanem a nő szerelmi vágyának megéneklésével aratott sikert, s vívta ki a századforduló némely korifeusának haragját. Regényeit ifjú lányok csak titokban olvasták, s a közvélemény nemsokára mint a legerotikusabb magyar írónőt tartotta számon. Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, akárcsak Bródy Sándorra, akinek évekig a szeretője volt. A családos – és csapodár – Bródyval való szakítása után egy olaszországi kolostorba vonult vissza, miután katolikus hitre tért. Ezt követően írásaira a misztikus erotikus atmoszféra volt jellemző. 1904-től Az Ujság bécsi, később római, majd firenzei tudósítójaként működött. 1905 és 1914 között élt Rómában. Vallásos tárgyú költeményei jelentek meg az első világháború kitörése előtt. 1913-ban feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez, akitől két gyereke született, 1918-ban elváltak. 1926-ban Rómában házasságot kötött Erdős Artúrral. Erdős Renée volt az első nő a magyar irodalomban, aki meg tudott élni alkotómunkásságából. Legnagyobb sikerét a vatikáni pompát és római miliőt pazarul visszatükröztető Santerra bíboros (1922) c. regényével érte el. Életének utolsó esztendeiben Ifjúságunk címmel emlékiratait írta, amelyhez számos fényképet, levelet és más dokumentumot csatolt. A budapesti Erzsébet kórházban hunyt el szívizomelfajulás következtében.

1944-ig Rákoshegyen lakott. Egykori lakóháza, az Erdős Renée Ház ma kiállítóterem és helytörténeti gyűjteménynek ad otthont.

Művei

[szerkesztés]
Versek c. 1902-ben megjelent kötetének borítója
  • Leányálmok; Hunnia Ny., Bp., 1899 (versek)
  • Versek; Pallas, Bp., 1902
  • Az asszony meg a párja; Singer és Wolfner, Bp., 1904 (Modern magyar könyvtár)
  • Csodálatos mezőkön; Pallas, Bp., 1905
  • Új dalok. Kleopátra; Pallas, Bp., 1906
  • Norina. Regény, 1-2.; Légrády Testvérek, Bp., 1909 (Legjobb könyvek)
  • Jöttem hozzátok...; Franklin, Bp., 1909 (versek)
  • Aranyveder; Stephaneum Ny., Bp., 1910 (versek)
  • János tanítvány. Evangéliumi színjáték; Eke, Bp., 1911
  • Giovanni il Discepolo. Dramma (János tanítvány); olaszra ford. Paolo Emilio Pavolini; Carabba, Lanciano, 1911
  • Fioretti. Szent Ferenc legendái; ford. Erdős Renée; Élet Ny., Bp., 1911
  • Sibyllák könyve; Athenaeum, Bp., 1918 (versek)
  • Ősök és ivadékok (regény I-IV., 1920–1929)
  • Ősök és ivadékok. 1. r. Az új sarj; Athenaeum, Bp., 1915
  • Erdős Renée–Sík Sándor–Harsányi Lajos: Legendák; s.n., Győr, 1916 (Családi könyvtár)
  • Nyírfaerdő. Szanatóriumi jegyzetek; Révai, Bp., 192?
  • Antinous. Regény; Pantheon, Bp., 1920
  • Ősök és ivadékok. 2. r., Az élet királynője; Pallas, Bp., 1920
  • Egy perccel alkonyat előtt; Pallas, Bp., 1921 (versek)
  • Egy szerelmes nyár története. Regény; 2. kiad; Pantheon, Bp., 1922
  • Santerra bíboros. Regény; Athenaeum, Bp., 1922
  • Római levelek; Pallas, Bp., 1922
  • Alkotók; Fővárosi Ny., Bp., 1922
  • Ősök és ivadékok. 3. r., Berekesztett utak. Regény; Dick Manó, Bp., 1923
  • A nagy sikoly. Regény; Dick, Bp., 1923
  • Az assisibeli zsoldos; Dick, Bp., 1923
  • Borsóhercegnő. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1924
  • Római napló 1925, 1-2.; Dick, Bp., 1925
  • Teano Amaryll egyszerű élete. Regény; Dick Manó, Bp., 1925
  • Nyírfaerdő. Novellák; Révai, Bp., 1925 után (Erdős Renée összegyűjtött művei)
  • A herczeg. Regény; Dick, Bp., 1925
  • Egy szerelmes nyár története. Regény; az Antinous 3. kiad.; Dick, Bp., 1926 (Erdős Renée munkái)
  • Báró Herzfeld Clarissz. Regény; Athenaeum, Bp., 1926
  • Lavinia Tarsin házassága. Regény, 1-2.; Révai, Bp., 1927
  • Pándy György ifjúsága. Regény; Révai, Bp., 1928
  • Az indiai vendég; Révai, Bp., 1929
  • A meztelen táncos. Regény; Dick, Bp., 193?
  • Brüsszeli csipke. Regény, 1-2.; Révai, Bp., 1930
  • Ősök és ivadékok. 4. r., Ave Roma, 1-2.; Révai, Bp., 1931 (Erdős Renée összegyűjtött művei)
  • Versek; Révai, Bp., 1931
  • Ezüst bölcső. Regény; Révai, Bp., 1931
  • Emlékeim; Révai, Bp., 1931
  • Örök papok. Regény, 1-2. köt.; Révai, Bp., 1932
  • A csöndes kikötő. Regény; Révai, Bp., 1933
  • Hajnali hegedűszó. Regény; Athenaeum, Bp., 1933
  • Szentgyörgyvára. Regény; Révai, Bp., 1934
  • Réz Bálint: Abiság. Regény; Palladis, Bp., 1935 (Koszorús regények)
  • Az asszony, aki ölt. Regény; Révai, Bp., 1936
  • Réz Bálint: Sába királynője. Regény; Palladis, Bp., 1936 (Századik pengős regény)
  • Árgirus; Athenaeum, Bp., 1937
  • Timóthy-ház. Regény; Révai, Bp., 1938
  • Szemünk fénye. Regény; Nova, Bp., 1939
  • Édes Rosamunda; Központi Könyvkiadó, Bp., 1941
  • Réz Bálint: Lysias. Regény; Palladis, Bp., 1943
  • A csukott kert. Versek; Müller K., Bp., 1945
  • Gránátvirág. Regény; Müller Károly, Bp., 1945
  • Antinous. Egy szerelmes nyár története; sajtó alá rend., szerk. Czibere Györgyi; Garabonciás, Bp., 1990
  • Erdős Renée összegyűjtött versei; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2010
  • A nagy sikoly; Szépmíves, Bp., 2016
  • Számos írás a Temesvári Hírlap 1927–1930 évfolyamaiban

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b halotti anyakönyvi bizonyítvány
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1059/1956. folyószáma alatt.
  4. ↑ http://szfe.hu/hallgato/ehrenthal-regina/

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]