Erezett kérészek | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rhithrogena germanica szubimágója
| ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Nemek | ||||||||||||||||||||||
Lásd a szövegben | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Erezett kérészek témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Erezett kérészek témájú kategóriát. |
Az erezett kérészek (Heptageniidae) a kérészek (Ephemeroptera) rendjének egyik rovarcsaládja.
Fajaik Ausztrália és Új-Zéland kivételével világszerte elterjedtek.
Méretük 0,4-1,5 cm között változhat; többségük testhossza 1 cm körüli. Lapos fejű, általában sötétbarna színű, színtelen, áttetsző szárnyú kérészek. A kisebb, hátsó szárnyon háromnál több hosszanti ér fut a szárny végéig. Az elülső szárny hátsó szélén négy köztes ér halad a szárny szegélye felé. Lábaik közül az első a leghosszabb. A harmadik lábfej öt ízbő1 áll.
Potrohuk végén csak két fartoldalékot viselnek; a végfonál (filum terminale) hiányzik.
Lárváik teste lapított, színük általában sötét.
Lárváik gyors folyású patakokban és folyókban, imágóik ezek partvidékén élnek. Egyes fajok az áramlást követve jól úsznak, mások szorosan a szilárd aljzathoz tapadnak.
A nimfák lehetnek korhadékevők, illetve ragadozók.
Lárváik igen érzékenyek a víz szennyezésére, ezért a folyóvizek tisztaságának méréséhez indikátornak használhatók.[1]
Az erezett kérészek családjának mintegy 500 faját 27 nembe sorolják.