Eschenau | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Lilienfeldi járás | ||
Irányítószám | 3153 | ||
Körzethívószám | 02762 | ||
Forgalmi rendszám | LF | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1306 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 406 m | ||
Terület | 24,6 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 02′, k. h. 15° 34′48.033333°N 15.566667°EKoordináták: é. sz. 48° 02′, k. h. 15° 34′48.033333°N 15.566667°E | |||
Eschenau weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Eschenau témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eschenau osztrák község Alsó-Ausztria Lilienfeldi járásában. 2019 januárjában 1332 lakosa volt.
Eschenau a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Türnitzi-Alpok északi peremén, a Steubach folyó mentén. Területének 50%-a erdő. Legmagasabb pontja a 946 méteres Lindenberg. Az önkormányzat 6 településrészt, illetve falut egyesít: Eschenau (593 lakos 2019-ben), Laimergraben (19), Rotheau (515), Sonnleitgraben (24), Steubach (153) és Wehrabach (28).
A környező önkormányzatok: keletre Sankt Veit an der Gölsen és Traisen, délkeletre Lilienfeld, délnyugatra Kirchberg an der Pielach, nyugatra Rabenstein an der Pielach, északnyugatra Hofstetten-Grünau, északra Wilhelmsburg.
Eschenaut először 1230-ban említik, mint “Eschenowe”-t, a lilienfeldi apátság birtokaként. Egyházközségét ekkor a kolostorhoz csatolták. A helyi földbirtokos az Altenburg miniszteriális család volt, melynek vára a 13. században a mai Rothenau területén állt.
Eschenau 1786-ban, II. József egyházrendeletét követően lett ismét független egyházközség.
Az eschenaui önkormányzat területén 2019 januárjában 1332 fő élt. A lakosságszám 1991 és 2001 között gyarapodott, újabban csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 92,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 3,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 82,3%-a római katolikusnak, 3% evangélikusnak, 3,8% mohamedánnak, 7,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (94,8%) mellett a törökök (1,4%) és a bosnyákok (1%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 1 333
|
2018 | 1 306
|