A Navier-Stokes egyenletekhez hasonlóan az Euler-egyenleteket is kétféle alakban szokás megadni: az egyik esetben az egyenleteket az álló koordináta-rendszerhez képest rögzített közegtérfogatra írják fel, a másik esetben pedig egy közegtérfogat változásait írják le, amint az áramlással együtt továbbhalad. Az Euler-egyenletek mind összenyomható (gáz), mind összenyomhatatlan (folyadék) közegre érvényesek, ez utóbbi esetben a sebességek vektorterének divergenciája zérus.
Az eredeti Euler-egyenlet álló koordináta-rendszerben
Ha az áramlás stacionárius (időben nem változó), és a koordináta-rendszert úgy vesszük fel, hogy az 'e'-tengely az áramvonal érintője legyen, az 'n' koordináta az áramvonalat az érintési pontban a görbületi középponttal összekötő normálisa, a harmadik, 'b' koordináta pedig az első kettő síkjára merőleges binormális, akkor az Euler-egyenlet érintő irányú komponense:
Az egyenlet normális irányú komponense pedig:
,
A binormális irányú komponens pedig, mivel ebben az irányban nincs gyorsulás:
Dr. Gruber József-Blahó Miklós: Folyadékok mechanikája. Hatodik kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965.
Budó Ágoston: Mechanika Tankönyvkiadó 1991.
Modern fizikai kisenciklopédia Fényes Imre (szerkesztő) Gondolat könyvkiadó, 1971.
Fizikai kézikönyv műszakiaknak Antal János (főszerkesztő) Műszaki könyvkiadó 1980 (I kötet 147. oldal) ISBN 963-10-3244-2.
Lev Davidovics Landau, Evgenij Mihajlovics Lifsic, Elméleti fizika VI. - Hidrodinamika, Typotex 2009.
Lajos Tamás: Az áramlástan alapjai. Előadási jegyzet. Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástan Tanszék. Budapest, 1992. Kézirat. Magyar Elektronikus Könyvtár