Eupsophus emiliopugini | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Eupsophus emiliopugini Formas, 1989 | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Eupsophus emiliopugini témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Eupsophus emiliopugini témájú kategóriát. |
Az Eupsophus emiliopugini a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és az Alsodidae családba, azon belül az Eupsophus nembe tartozó faj.[1]
Az Eupsophus emiliopugini Chile mérsékelt égövi Nothofagus erdeiben a déli szélesség 40°50'-45°20'-e között, valamint Argentína Chubut tartományában, a Lago Puelo Nemzeti Parkban honos.[1]
Nevét Emilio Pugín professzor tiszteletére kapta a chilei békák szaporodásbiológiájának és fejlődésének megismeréséhez való hozzájárulásáért.[2]
Közepes termetű békafaj, a kifejlett hímek testhossza 43–50 mm, a nőstényeké 41–65 mm. Az átalakult kis békák mérete 10–11 mm.[2] Háta lilás színű, egyes példányoknál hosszanti sárga csíkkal. Végtagjai sárga színűek. Hasa barna, sárga foltokkal tarkított vagy egyöntetűen élénksárga. A fej és a test oldalán szabálytalan sárgás foltok találhatók.
Fejének szélessége nagyobb, mint hosszúsága. A tympanum jól kivehető, és jól fejlett a felette látható redő. A végtagok karcsúak. Ujjai között nincs úszóhártya. Bőre sima. A hát alapszíne a szürkésbarnától az ólombarnáig terjed. A szemek között citromsárga vonal és olajzöld sáv húzódik. A combokon néha élénksárga recézett mintázat látható. Hasa fehéres színű; az ivarérett hímeknek torka élénk narancssárga.[2]
A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván.[3] Populációja nem fragmentált. A faj számára a mezőgazdaság és fakitermelés jelent veszélyt.