Független Demokratikus Szerb Párt | |
Adatok | |
Elnök | Milorad Pupovac[1] |
Alapítva | 1997. március 5.[2] |
Székház | Vukovár, Horvátország |
Tagok száma | 10 300[5] |
Ideológia | szociáldemokrácia szerb kisebbségvédelem[3] európa-pártiság |
Politikai elhelyezkedés | balközép[4] |
Parlamenti jelenlét | Szábor: 3 / 151 |
EP-frakció | Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége[6] |
Hivatalos színei | világoskék, piros |
Horvátország politikai élete | |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Független Demokratikus Szerb Párt témájú médiaállományokat. |
A Független Demokratikus Szerb Párt (szerbhorvátul Samostalna demokratska srpska stranka) a Horvátországban élő szerb kisebbség politikai pártja, melyet 1997-ben alapítottak meg. Szociáldemokrata politikai párt, amely a horvátországi szerbek érdekeit képviseli. Progresszív, Európa-párti álláspontot képvisel, és általában balközép pártnak számít.[4] Jelenlegi elnöke Mirolad Pupovac. A párt székháza a horvátországi szerb kisebbség „fővárosában”, Vukováron található. A párt 2007 és 2011 között, valamint 2020 óta kormánypárt. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége tagja.
A párt 1997-ben alakult, első elnöke Vojislav Stanimirović volt. A 2003-as horvát parlamenti választáson legyőzte fő riválisát, a Szerb Néppártot (SNS), és a horvát parlamentben mindhárom szerb képviselőknek fenntartott helyet megszerezte.[7]
A választások után a Független Demokratikus Szerb Párt megállapodást kötött a győztes Ivo Sanader vezette Horvát Demokratikus Közösséggel, amelyben megállapodtak a Független Demokrata Szerb Párt több követelésének teljesítésében, mint például a menekültek visszatérése, a nemzeti egyenjogúság megerősítése, az igazságügyi reform és a szomszédos országokkal való együttműködés. A 2007-es horvát parlamenti választáson megőrizték három mandátumukat a horvát parlamentben.
Ivo Sanader második kormányában a párt egyik tagja, Slobodan Uzelac kapta meg a kormány miniszterelnök-helyettesi posztját. A 2011-es horvát parlamenti választáson ismét megszerezték mindhárom a szerb kisebbségi mandátumot a parlamentben.
A 2015-ös és 2016-os horvát parlamenti választásokon az SDSS továbbra is a HDZ által vezetett horvát kormányt támogatta, és ismét mind a három szerb nemzetiségi képviselői helyet megszerezte.
A párt a szavazatok 2,66 százalékát szerezve részt vett a 2019-es horvátországi európai parlamenti választáson. A 2020-as parlamenti választások után Andrej Plenković második kormányában az SDSS tagja Boris Milošević kapta meg a horvátországi nemzeti kisebbségeket képviselő szociális ügyekért, valamint az emberi és kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot.
Név | Hivatal kezdete | Hivatal vége |
---|---|---|
Vojislav Stanimirović | ||
Milorad Pupovac |
Választás | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Státusz |
---|---|---|---|
2003 | 1,99% | 3 | Ellenzék1 |
2007 | 2,0% | 3 | Kormánypárt |
2011 | 2,0% | 3 | Ellenzék1 |
2015 | 2,0% | 3 | Ellenzék |
2016 | 2,0% | 3 | Ellenzék1 |
2020 | 2,0% | 3 | Kormánypárt |
1 kívülről támogatják a kormányt
A 2014-es horvátországi európai parlamenti választáson a Független Demokratikus Szerb Párt csatlakozott a balközép SDP vezette Kukuriku koalícióhoz. A koalíció végül 11 horvát európai parlamenti mandátumból 4-et szerzett meg, de az SDSS pedig nem kapott mandátumot.
2019-ben a Független Demokratikus Szerb Párt először indult önállóan európai parlamenti választáson.[8] Bár voltak olyan találgatások, hogy az SDSS esetleg kilép a HDZ-vel kötött kormánykoalícióból, vezetője, Milorad Pupovac, miután találkozott Andrej Plenković miniszterelnökkel megerősítette, hogy az SDSS a koalíció része marad.[9] A kampányt az SDSS jumbo plakátjai fémjelezték, melyeken a „Tudod milyen szerbnek lenni Horvátországban?” kérdés szerepelt, amelyben a „szerb” szót szerb cirill betűkkel írták (Znate li kako je biti Србин u Hrvatskoj?).[10] Dejan Jović, a Zágrábi Egyetem professzora közvetlenül a párt vezetője, Milorad Pupovac mögött a második helyen végzett a listán.[11] Ahogy azt a kampány irányítói várták, a jumbo plakátok a horvát nacionalizmus széles körben elterjedt vandalizmusának és pusztításának célpontjai voltak, ami a horvátországi szerbellenesség etnikai intoleranciáját és diszkriminációs problémáit tükrözte.[11]
Az SDSS liberális és szociáldemokrata irányultságú demokratikus pártként, de szerb nemzeti pártként is meghatározza magát. A politikai célok között szerepel: