Fülöpjakab | |||
![]() | |||
Fülöpjakab légi felvételen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kecskeméti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bodor Sándor (független)[1] | ||
Irányítószám | 6116 | ||
Körzethívószám | 76 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1162 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 48,49 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 23,16 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Fülöpjakab weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöpjakab témájú médiaállományokat. | |||
Fülöpjakab község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.
Kecskemét és Kiskunfélegyháza között helyezkedik el, utóbbihoz közelebb.
A szomszédos települések: észak felől Városföld, északkelet felől Kunszállás, dél felől Bugac, nyugat felől Jakabszállás, északnyugat felől pedig Kecskemét Matkó nevű külterületi városrésze.
Csak közúton érhető el, Kiskunfélegyháza és Jakabszállás felől az 5302-es, Városföld-Kunszállás felől pedig az 5401-es úton.
A 18. és 19. században a mai község területe Jakabszállás pusztának az a része volt, melyet a jászkun redemptio idejétől eredetileg Fülöpszállás birtokolt. A 19. század végétől Kiskunfélegyházához tartozott, majd 1952-től Kunszállás része lett.
1989-ben alakult önálló községgé.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1164 | 1161 | 1112 | 1149 | 1172 | 1161 | 1162 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 1% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,9%, református 3,4%, görög katolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,8% (10,3% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, szerbnek és bolgárnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,2% volt római katolikus, 1,4% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 6,5% felekezeten kívüli (44,3% nem válaszolt).[12]