Farkasgyepű | |||
A Sarlós Boldogasszony-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Ajkai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Takácsné Légrádi Edina (független)[1] | ||
Irányítószám | 8582 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 391 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,05 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 17° 37′ 54″47.203570°N 17.631700°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 17° 37′ 54″47.203570°N 17.631700°E | |||
Farkasgyepű weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasgyepű témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Farkasgyepű (németül Wirtshäusl) község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.
A Bakony erdei között fekszik, a megyeszékhely Veszprémtől és Pápától is közel azonos távolságra.
A közvetlenül határos települések: északkelet felől Németbánya, kelet felől Szentgál, délkelet felől Csehbánya, dél felől Kislőd, délnyugat felől Magyarpolány, északnyugat felől pedig Bakonyjákó.
Csak közúton közelíthető meg, a Városlődtől Pápán át Győrig vezető 83-as főúton, mely a központján is végighalad. Vasútvonal nem érinti.
A település nevét 1401-ben említette először oklevél, de Farkasgyepű és környéke már ősidők óta lakott hely lehetett, melynek bizonyítékai a késői bronzkorból származó, a Pörös erdőben lévő, ma is fellelhető halomsírok, melyek feltárása során csont, cserép, bronz-tű és csontmaradványok kerültek napvilágra. Az itt talált leletek a pápai Esterházy Károly Kastély és Tájmúzeum Gyűjteményében találhatók.
A Bakonyban a honfoglalás után kialakuló államszervezet keretén belül erdőispánságot hoztak létre, melynek székhelye Csehbányától délre néhány kilométerre fekszik. Az erdőispánság a később létrejött közigazgatási szervezettől függetlenül még sokáig működött. A területet mára visszafoglalta ugyan az erdő, de csekély falmaradványok így is fellelhetők itt.
A 14. századra a nagyarányú birtokadományozások és a közigazgatási szervezetek átalakítása következtében meggyengült az erdőispánságok szerepe. Hölgykő várát Nagy Lajos király az 1378. március 17-én kelt alapítólevelében a Városlődi karthauzi szerzetesek kolostorának adományozta, majd 1555-ben, a veszprémi érsekség birtoka lett, és aztán tulajdonukban is maradt 390 éven át, 1945-ig.
Az 1910-es népszámláláskor Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott, lakosainak száma 374 volt. Ebből 45 magyar, 327 német, melyből 370 volt római katolikus.
1944 végén a nyilas vezetőség a Vörös Hadsereg elől először Farkasgyepűre tette át a székhelyét, amit Gyepű I. névvel illettek. Később innen Brennbergbányára települtek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 368 | 358 | 355 | 328 | 371 | 373 | 391 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 25,6% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,7%, református 12,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,3% (26,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 80,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% németnek, 1,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28% volt római katolikus, 7% református, 1,1% evangélikus, 1,6% egyéb keresztény, 2,4% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (50,4% nem válaszolt).[12]