Farkasgyepű

Farkasgyepű
A Sarlós Boldogasszony-templom
A Sarlós Boldogasszony-templom
Farkasgyepű címere
Farkasgyepű címere		 Farkasgyepű zászlaja
Farkasgyepű zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásAjkai
Jogállásközség
PolgármesterTakácsné Légrádi Edina (független)[1]
Irányítószám8582
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség391 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 17° 37′ 54″47.203570°N 17.631700°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 17° 37′ 54″47.203570°N 17.631700°E
Farkasgyepű (Veszprém vármegye)
Farkasgyepű
Farkasgyepű
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Farkasgyepű weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasgyepű témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Farkasgyepű (németül Wirtshäusl) község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bakony erdei között fekszik, a megyeszékhely Veszprémtől és Pápától is közel azonos távolságra.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Németbánya, kelet felől Szentgál, délkelet felől Csehbánya, dél felől Kislőd, délnyugat felől Magyarpolány, északnyugat felől pedig Bakonyjákó.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, a Városlődtől Pápán át Győrig vezető 83-as főúton, mely a központján is végighalad. Vasútvonal nem érinti.

Története

[szerkesztés]

A település nevét 1401-ben említette először oklevél, de Farkasgyepű és környéke már ősidők óta lakott hely lehetett, melynek bizonyítékai a késői bronzkorból származó, a Pörös erdőben lévő, ma is fellelhető halomsírok, melyek feltárása során csont, cserép, bronz-tű és csontmaradványok kerültek napvilágra. Az itt talált leletek a pápai Esterházy Károly Kastély és Tájmúzeum Gyűjteményében találhatók.

A Bakonyban a honfoglalás után kialakuló államszervezet keretén belül erdőispánságot hoztak létre, melynek székhelye Csehbányától délre néhány kilométerre fekszik. Az erdőispánság a később létrejött közigazgatási szervezettől függetlenül még sokáig működött. A területet mára visszafoglalta ugyan az erdő, de csekély falmaradványok így is fellelhetők itt.

A 14. századra a nagyarányú birtokadományozások és a közigazgatási szervezetek átalakítása következtében meggyengült az erdőispánságok szerepe. Hölgykő várát Nagy Lajos király az 1378. március 17-én kelt alapítólevelében a Városlődi karthauzi szerzetesek kolostorának adományozta, majd 1555-ben, a veszprémi érsekség birtoka lett, és aztán tulajdonukban is maradt 390 éven át, 1945-ig.

Az 1910-es népszámláláskor Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott, lakosainak száma 374 volt. Ebből 45 magyar, 327 német, melyből 370 volt római katolikus.

1944 végén a nyilas vezetőség a Vörös Hadsereg elől először Farkasgyepűre tette át a székhelyét, amit Gyepű I. névvel illettek. Később innen Brennbergbányára települtek.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Timár György (független)[3]
  • 1994–1998: ifj. Csöbör Károly (független)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Csőbör Károly (független)[5]
  • 2002–2006: Ifj. Csőbör Károly (független)[6]
  • 2006–2010: Csőbör Károly (Fidesz-KDNP)[7]
  • 2010–2014: Csőbör Károly (független)[8]
  • 2014–2019: Takácsné Légrádi Edina (független)[9]
  • 2019–2024: Takácsné Légrádi Edina (független)[10]
  • 2024– : Takácsné Légrádi Edina (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
368
358
355
328
371
373
391
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 25,6% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,7%, református 12,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,3% (26,2% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 80,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% németnek, 1,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28% volt római katolikus, 7% református, 1,1% evangélikus, 1,6% egyéb keresztény, 2,4% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (50,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Csurgókút- vízesés - a Köves-patak szintkülönbsége folytán jött létre.
  • Pisztrángos-tó és környéke
  • Kőtemplom és plébániakert

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A tüdőszanatórium a levegőből
    A tüdőszanatórium a levegőből
  • A tüdőgyógyintézet látképe a magasból
    A tüdőgyógyintézet látképe a magasból

Források

[szerkesztés]
  • Farkasgyepű [1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  5. ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  6. ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  7. ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  8. ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
  9. ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
  10. ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  11. ↑ Farkasgyepű Helységnévtár
  12. ↑ Farkasgyepű Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
  • Farkasgyepű honlapja
  • Tölgyesi József: Farkasgyepű és környéke; Panoráma, Bp., 1983
  • Rácz István: Farkasgyepü község története 1401–1753; Önkormányzat, Farkasgyepü, 1996 (Jókai füzetek)
  • A 20. század kitaszítottjai Farkasgyepüről. Kitelepítések: 1948. január 20-21.; szerk. Ágh Magdolna; Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2020 (Jókai füzetek)