Fedémes | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Pétervásárai | ||
Jogállás | falu | ||
Polgármester | Molnár Gábor (független)[1] | ||
Irányítószám | 3255 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 295 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Fedémes weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Fedémes témájú médiaállományokat. | |||
Fedémes falu az Észak-Magyarországi régióban, Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Az Északi-középhegységben, ezen belül a Heves–Borsodi-dombságban fekszik, a Fedémesi-patak mellett, Pétervásárától kb. 12 kilométerre keletre.
Zsáktelepülés, közúton csak Tarnalelesz központja felől érhető el, a Kisterenyétől (Bátonyterenye) e térségig húzódó 23-as főútról letérve, a 24 124-es úton.
Vasútvonal nem érinti; a közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
A település első írásos említése 1261-ben történik. Neve ekkor Fedemus volt. A falu az egri püspökség birtoka volt. A 16. században a szarvaskői várhoz tartozott. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, csak a 17. század első éveiben népesült be újra. Ekkor a Bük család volt a falu földesura. 1703-tól ismét az egri püspökség birtoka volt.
A helyi önkormányzat címe: 3255 Fedémes, Petőfi u. 117., telefon- és faxszáma 36/367-156, honlapja http://fedemes.hu/.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 318 | 310 | 317 | 294 | 274 | 289 | 295 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,4%-a magyarnak, 0,3% örménynek mondta magát (0,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,5%, református 3,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,6% (4,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 94,9%-a vallotta magát magyarnak,0,4% horvátnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 65,7% volt római katolikus, 2,6% református, 0,4% görög katolikus, 4,7% egyéb keresztény, 6,6% felekezeten kívüli (20,1% nem válaszolt).[13]
Az Egri főegyházmegye (Egri Érsekség) Székesegyházi Főesperességének Parádi Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, a bükkszenterzsébeti plébánia filiája. Római katolikus templomának titulusa: Szent István király.
A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Egervölgyi Egyházmegyéjének (esperesség) Andornaktályai Anyaegyházközségéhez tartozik,
Bükkszenterzsébet | Tarnalelesz | Szúcs |
Pétervására | Egerbocs | |
Kisfüzes | Bükkszék | Hevesaranyos |