Fehértejű kígyógomba

Fehértejű kígyógomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Mycenaceae
Nemzetség: Mycena
Tudományos név
Mycena galopus
(Pers.) P.Kumm. (1871)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehértejű kígyógomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehértejű kígyógomba témájú médiaállományokat és Fehértejű kígyógomba témájú kategóriát.

A fehértejű kígyógomba (Mycena galopus) a kígyógombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, erdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A fehértejű kígyógomba kalapja 1-2,5 cm széles, alakja kúpos vagy harangszerű, középen többé-kevésbé púpos. Színe világosabb vagy sötétebb barnásszürke, esetleg lehet teljesen fehér. Széle halványabb, hosszan bordás.

Húsa vékony, puha, törékeny. Kissé retekszagú és -ízű.

Kissé távol álló lemezei felkanyarodva tönkhöz nőttek. Színük kezdetben fehéres, idősen szürkésbarnássá válnak, élük világosabb marad.

Tönkje 5-8 cm magas és 0,1-0,3 cm vastag. Alakja hengeres vagy tövénél kissé szélesebb. Színe megegyezik a kalapéval, a tövénél sötétebb. Felülete sima, csupasz. Törékeny, sérülésre fehér tejnedvet ereszt.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus vagy hengeres, sima, mérete 10-13 x 5-6 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A sárgatejű kígyógombával vagy a vérző kígyógombával lehet összetéveszteni.

A fehértejű kígyógomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

kúpos

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem gyakori.

Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben él, sokszor mohos talajon, a lehullott levelek vagy a korhadó ágak szerves anyagát bontja. Sokszor seregesen nő. Júliustól decemberig terem.

Nem mérgező, de étkezési szempontból jelentéktelen.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]