Felgyő

Felgyő
Római katolikus templom
Felgyő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Csongrádi
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Lajos (független)[1]
Irányítószám	6645
Körzethívószám	63
Népesség
Teljes népesség	1084 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	15,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	76,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 39′, k. h. 20° 06′46.65, 20.146.650000°N 20.100000°EKoordináták: é. sz. 46° 39′, k. h. 20° 06′46.65, 20.146.650000°N 20.100000°E
Felgyő Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Felgyő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felgyő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felgyő község Csongrád-Csanád vármegye Csongrádi járásában.

Fekvése

Csongrádtól délre, a Tisza jobb partján fekvő település. További szomszédai: kelet felől Szentes, délkelet felől Szegvár (mindkettő a folyó túlpartján), dél felől Csanytelek, délnyugat felől Tömörkény, nyugat felől pedig Gátér.

Megközelítése

Lakott területének keleti szélén végighúzódik a Csongrádot Szegeddel összekötő 4519-es út, így mindkét város felől ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala. Külterületi részeit érinti még a központjától nyugat felé vezető 45 119-es út, valamint a nyugati és északi határszélein húzódó 4517-es, 4518-as és 45 117-es utak.

Története

Felgyő (Győ) Árpád-kori település. Nevét már 1075-ben említette oklevél Gehgi néven.

Hercegi birtok volt, melyet 1108 után Álmos herceg a dömösi prépostságnak adott 63 saját szolgával, és mindegyiknek a saját földjével. A szolgák a tápéi és csákányi szolgákkal együtt az ötödik kenyéradó száznagyságba tartoztak.

Neve régi magyar személynévből származik melynek Győ gyöke azonos a Gyeücsa (Géza) név szótövével. A Fel előtag a 16. században jelent meg a Tisza folyása szerint lejjebb lévő Algyő községtől való megkülönböztetésül.

A 20. század első felében kisvasút kötötte össze Csongráddal.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Ábel István (független)^[3]
• 1994–1998: Ábel István (független)^[4]
• 1998–2002: Ábel István (független)^[5]
• 2002–2006: Ábel István (független)^[6]
• 2006–2010: Ábel István (független)^[7]
• 2010–2010: Horváth Lajos (független)^[8]
• 2011–2014: Horváth Lajos (független)^[9]
• 2014–2019: Horváth Lajos (független)^[10]
• 2019–2024: Horváth Lajos (független)^[11]
• 2024– : Horváth Lajos (független)^[1]

A településen 2011. április 3-án időközi polgármester-választást tartottak,^[9] az előző polgármester lemondása miatt.^[12] Lemondása ellenére a négy jelölt között ő is elindult a választáson, és aránylag nagy többséggel meg is nyerte azt.^[9]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1211	1187	1155	1088	1109	1092	1084
	2013	2014	2017	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,6%, református 3,3%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,3% (22% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% örménynek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,5% volt római katolikus, 1,8% református, 0,5% evangélikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 17,4% felekezeten kívüli (39% nem válaszolt).^[15]

Nevezetességei

• Gedahalom
• László Gyula által feltárt honfoglalás kori magyar település
• Szent István-templom (1993)
• 11-13. századi templom feltárt alapfalai

Híres felgyőiek

• Biatovszki Mira, sportlövő siketlimpiai bajnok

Jegyzetek

1. Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 21.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
5. Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
6. Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
7. Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
8. Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)^{[halott link]}
9. Felgyő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. április 3. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
10. Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
11. Felgyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
12. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
14. Felgyő Helységnévtár
15. Felgyő Helységnévtár

Források

• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998
• Csajághy György 1998: A felgyői avar síp és történeti háttere.
• Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000. ISBN 963 7193 28 6  

Külső hivatkozások

• A település honlapja