Felsőpetény | |||
Az Almásy-kastély légifotón | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Rétsági | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Laczkovszki Zsolt (független)[1] | ||
Irányítószám | 2611 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 549 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 39,66 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,5 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Észak-magyarországi-medencék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Nógrádi-medence[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 53′ 21″, k. h. 19° 11′ 52″47.889170°N 19.197750°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 21″, k. h. 19° 11′ 52″47.889170°N 19.197750°E | |||
Felsőpetény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpetény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőpetény (szlovákul: Horné Peťany) község Nógrád vármegye Rétsági járásában. Régi magyar település, de lakóinak jelentős része szlovák származású.
A vármegye délnyugati részén található, a szomszédos települések: Nőtincs, Ősagárd, Bánk és Alsópetény. A Cserhát dombvidéke öleli körbe, a település környezetét nagyban meghatározza a cserháti táj jellege.
Közigazgatási területén áthalad a Rétságtól egészen Galgagutáig vezető 2115-ös út, de a lakott területét nem érinti; a település főutcája a 21 125-ös út, amely délnyugat felé ágazik ki az előbbi útból, annak 8. kilométerénél, és Nőtincsig, illetve a 2114-es útig vezet.
Első írásos említése 1247-ből való (Pethen), akkor még Alsópeténnyel közös falut alkotnak, a két település csak a 14. században vált ketté.
Az Árpád-korban a Csák nemzetségbeli Ugrin birtoka volt, akit IV. László király 1277-ben tárnokmesterévé nevezett ki. A 15. század végén, 1477-ben a Petényi családé lett, akik a helységből vették fel nevüket is. Később a Török család, Werbőczy Imre birtokolta. A török hódoltság idején népessége jelentősen csökkent. A 18. század végén nagy számban szlovákok települtek a községbe.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 590 | 576 | 567 | 538 | 562 | 536 | 549 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 57%-a magyar, 41%-a szlovák, 1%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% németnek, 25,7% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,7%, református 2,5%, evangélikus 37,9%, egyéb felekezet (főleg baptista) 14,4%, felekezeten kívüli 5,6% (17,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 96,1%-a vallotta magát magyarnak, 39,5% szlováknak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,2% volt evangélikus, 21,2% római katolikus, 4,8% református, 0,2% görög katolikus, 10,5% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 7,1% felekezeten kívüli (21,5% nem válaszolt).[14]