Fenyőhervasztó fonálféreg
.jpg)
A fenyőhervasztó fonálféreg Észak-Amerikában őshonos, eredeti élőhelyén csak a betelepített fajok parazitálásával jelent károkat. A XX. században Ázsiában (Japánban) is leírták, nagy valószínűséggel kereskedelem útján került a kontinensre.[1][2][3]
Kártétele
[szerkesztés]Napjainkban Európában is komoly pusztítást végez fenyőfajokon (Pinus nigra, P. pinaster, P. sylvestris), így karanténfajként tartják nyilván.[4][5] Szabályozás nélkül komoly kártétele várható Portugália, Spanyolország, Olaszország és Franciaország erdészeti fenyő állományain, becslések szerint a pénzben kifejezett veszteség 2008 és 2030 között 22 milliárd euróra tehető. Európa más részeit szerencsére nem fenyegeti.[6]
Magyarországon a fenyőhervasztó fonálféreg még nincs jelen, így nem jelent fenyegetést.
Életciklusa
[szerkesztés]Mikofág (gombával táplálközó) és fitofág (növénnyel táplálkozó) életciklus is megfigyelhető a fenyőhervasztó fonálféregnél (Bursaphelenchus xylophilus). A többi növényi parazita fonálféreggel ellentétben életciklusában közvetítő szervezet is előfordul. Fenyőt parazitáló gombákon képez kolóniát, majd a Monochamus genusba tartozó bogarakon (fenyőcincéreken), mint vektorokon át kerül új gombákra.[1] A bogarak sebet ejtenek a fenyőkön, melyen keresztül a szállított nematoda és gombák is bejutnak a fatestbe.[3][2]
Természetes élőhelyén, Észak-Amerikában mitofág életciklus jellemző, vagyis a fonálférgek a fatestben lévő gombák hifáival (gombafonalaival) táplálkoznak. A gombatelepen történik a fonálférgek párzása, tojásrakása és a lárvák fejlődése is, a populáció mérete először gyorsan növekedik, majd lecsökken és kialakulnak a tartóslárvák. A fában a bogarak is tojást raknak, a bábokból felszabaduló anyagok hatására pozitív kemotaxissal a gomba és a nematoda is a báb közelébe kerül. A gomba peritéciumot képez a báb körül, melybe a fonálféreg beletapad. A bogárimágó kikelésekor a gomba és a nematoda is bekerül a trachearendszerbe, így innen a bogár közvetítésével könnyen tovább tud terjedni.[3][2]
Ázsiában az idegenhonos fonálféreg fitopatogén életmódot folytat. Növényi patogén életciklusa során gombák mellett a faanyagot is fogyaszt, amivel először a növény leveleit hervasztja, majd a teljes élőlényt elpusztítja.[7][8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Jones, John T., Etienne G. J. (2013. július 1.). „Top 10 plant-parasitic nematodes in molecular plant pathology”. Molecular Plant Pathology 14 (9), 946–961. o. DOI:10.1111/mpp.12057. ISSN 1464-6722.
- ↑ a b c Balog, Luca Eszter. Növényi patogén fonálférgek jelentősége Európában. Budapest: ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék
- ↑ a b c Balog, Luca Eszter. Ganéjtúró-szerűekben (Scarabaeoidea) előforduló fonálférgek vizsgálata.. Budapest: ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék [2019]. Hozzáférés ideje: 2019.
- ↑ Naves, Pedro, Joana (2001. november 4.). „Bursaphelenchus xylophilus (Nematoda; Aphelenchoididae) associated with Monochamus galloprovincialis (Coleoptera; Cerambycidae) in Portugal”. Nematology 3 (1), 89–91. o. DOI:10.1163/156854101300106937. ISSN 1388-5545.
- ↑ Cabi adatbázis. (Hozzáférés: 2019)[halott link]
- ↑ Soliman, Tarek, Wopke (2012. szeptember 20.). „Framework for Modelling Economic Impacts of Invasive Species, Applied to Pine Wood Nematode in Europe”. PLoS ONE 7 (9), e45505. o. DOI:10.1371/journal.pone.0045505. ISSN 1932-6203.
- ↑ Mamiya, Y (1983. szeptember 1.). „Pathology of the Pine Wilt Disease Caused by Bursaphelenchus xylophilus”. Annual Review of Phytopathology 21 (1), 201–220. o. DOI:10.1146/annurev.py.21.090183.001221. ISSN 0066-4286.
- ↑ Wingfield, M. J. (1983. november 4.). „Transmission of Pine Wood Nematode to Cut Timber and Girdled Trees”. Plant Disease 67 (1), 35. o. DOI:10.1094/pd-67-35. ISSN 0191-2917.