Az FTC-Rail Cargo Hungaria egy magyar női kézilabdacsapat, többszörös magyar bajnok, kupagyőztes, KEK-győztes, mely nemzetközi szinten is az élvonalba tartozik.
A Ferencvárosi TC női kézilabda szakosztályát 1950-ben alapították, és politikai utasításra akkor még az ÉDOSZ nevet viselte a klub többi szakosztályához hasonlóan, melyet később újabb rendelettel Budapesti Kinizsire változtattak. Kezdetben kis- és nagypályán egyaránt zajlottak a mérkőzések, ám a Fradi az ötvenes években elsősorban a nagypályás játékra összpontosított, melyben jó bajnoki helyezéseket ért el (második: 1957; harmadik: 1955, 1958). Az elsőség megszerzése ugyan nem sikerült, de a Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) 1955-ös győztese a Ferencváros lett. Az akkori keretből Bende Mária és Dévényi Mária válogatott lett.
Az 1960-as évek elején megszűnő nagypályás játék után a kispályára összpontosított a nevét 1956 őszén visszakapó Ferencváros is. A folyamatos fejlődés (1960-ban 9., 1961-ben 7., 1962-ben 4. és 1963-ban 2. helyen végeztek) után már a bajnoki cím is elérhető célnak számított. Ennek ellenére kisebb visszaesés következett: 1964-ben 6., míg 1965-ben 5. lett a csapat. 1966-ban aztán sikerült megnyerni az első bajnoki aranyat. A csapat tagja volt Czitkovics Éva, Giba Márta, Huszár Erzsébet, Jányáné Bognár Erzsébet, Nagy Ida, Nagy Teréz, Pencz Júlia, Rothermel Anna, Ruff Ilona, Stern Judit, Szegedi Ida, Szilágyi Gizella, Zubor Gáborné és Zsidai Zsuzsa, edzőjük pedig Elek Gyula volt.[2]
Edzősége első évében Elek Gyula bajnokságot nyert, amit további bajnoki címek és dobogós helyezések követtek. 1966-tól 1980-ig minden bajnoki évben a dobogón végzett a csapat. Négyszer bajnok (1966, 1968, 1969, 1971), hétszer második (1967, 1970, 1972, 1973, 1976, 1977, 1978) és négyszer harmadik (1974, 1975, 1979, 1980) lett. Ebben az időszakban négy alkalommal lett kupagyőztes a csapat (1967, 1970, 1972, 1977).[3]
A csapat kiemelkedő alakja a kapus Elekné Rothermel Anna volt, aki hazai és nemzetközi szinten egyaránt korának legjobb kapusának számított. Neki is köszönhető, hogy a Ferencváros kapta a legkevesebb gólt a bajnokságokban, még akkor is, amikor nem végzett az első helyen.[4]
A korszak nagyjai között megemlíthető Takácsné Giba Márta, Szőkéné Bognár Erzsébet és Csiha Magdolna is, akik gólerős játékosként vállaltak szerepet a sikerekben. A Fradiban kezdte felnőtt pályafutását a kétszázötvenszeres válogatott, a 20. század egyik legjobb magyar kézilabdázónője Sterbinszky Amália is.
Az első bajnoki arannyal kezdődő sikeres sorozatot az 1980-as években egy visszaesés követte. A csapat a középmezőnyben vagy még lejjebb végzett. Kivételt csak az 1987-es bajnokság képez, amikor a Fradi harmadik helyen végzett. Ebben az évtizedben a Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmei egy ezüstöt hoztak a csapat számára (1985).
Az ezt követő három bajnokságot is a Fradi lányai nyerték. Az 1994/1995-ös bajnoki évadot 100%-os teljesítménnyel fejezték be: 30 mérkőzés, 30 győzelem.[4] Ez a sikeres korszak 16 éven át tartott, hét alkalommal első, négy alkalommal második és öt alkalommal harmadik helyen végeztek. A kupasikerek sem maradtak el: 1993-ban sikerült újra kupát nyerni, majd 1994-ben, 1995-ben, 1996-ban, 1997-ben, 2001-ben és 2003-ban is aranyat szereztek. Emellett két második helyezést is elértek (1998, 1999).
Ennek a második aranykorszaknak a mestere Németh András volt, akinek kezei közül olyan legendás játékosok kerültek ki, mint Farkas Andrea és Sugár Tímea kapusok, vagy a mezőnyjátékosok közül Kökény Beatrix, Farkas Ágnes, Pádár Ildikó, Siti Eszter, Kirsner Erika, Szarka Éva, Tóth Beatrix, Tóth Tímea és Takács Gabriella.
2007 és 2008 között Zsiga Gyula irányította a csapatot. Vezényletével egy bronzéremig jutott a csapat (2007/2008).
2008-tól a korábbi sikeredző, Elek Gyula fia, Elek Gábor vette át a csapat irányítását. A megfiatalított csapat első sikere a 2008/2009-es évad ezüstérme, illetve a 2010-es kupa-ezüstje lett. Ezt újabb dobogós helyezés követte a bajnokságban, ugyanis 2010/2011-es szezonban 3. lett a Ferencváros. A 2014/2015-ös idényben a csapat aztán Magyar Kupa-döntős lett, illetve az Győri Audi ETO KC együttesét a rájátszásban kétszer legyőzve magyar bajnoki címet szerzett Elek Gábor vezetésével.[5]
A 2016/2017-es szezon kezdete előtt csatlakozott a csapathoz a Győri ETO-t elhagyó Kovacsics Anikó, a válogatott kapus Bíró Blanka és a világbajnoki ezüstérmes holland Danick Snelder.[6][7] A Magyar Kupa kecskeméti döntőjében 2017. április 2-án nagy küzdelemben, hétméteres párbajt követően legyőzték a Győri ETO-t és tizennégy év után újra kupagyőzelmet ünnepelhettek.[8]
A szezonban a Ferencváros a Magyar Kupában és a bajnokságban is második helyen végzett, a Bajnokok Ligájában a negyeddöntőben esett ki az orosz Rosztov-Don ellenében.[9][10]
A 2020-2021-es szezont megelőzően távozott a klubtól a Győrbe igazoló Faluvégi, és Pena sem volt már a csapat tagja, érkezett viszont négy, a későbbiekben meghatározó teljesítménnyel előálló légiós, Emily Bölk, Alicia Stolle, Julia Behnke és Angela Malestein. A Bajnokok Ligájában a nyolcaddöntőben a montenegrói Buducnost Podgorica jelentette a csapatnak a végállomást,[11] és a Magyar Kupában sem sikerült döntőbe jutni, azonban a bajnokságban hat év után újból aranyérmet ünnepelhetett a Ferencváros, története során 13. alkalommal.[12]
Az ezt követő két szezonban egyaránt Magyar Kupa-győzelmet ünnepelhetett az Elek Gábor irányította csapat. A 2022-2023-as szezont megelőzően huszonkilenc évvel korábban fordult elő, hogy a zöld-fehér csapat egymást követő két évben is megnyerte a hazai kupasorozatot.[13]
2023. május 7-én története során először jutott be a csapat a Bajnokok Ligája négyesdöntőjébe, miután idegenben győzte le a francia Metz Handball csapatát 33–26-ra, összesítésben pedig egy góllal, 59–58-ra.[14] A találkozót követően került hivatalosan is bejelentésre, hogy tizenöt szezont követően az idény végén Elek Gábor távozik a csapat éléről.[15] A Bajnokok Ligája négyes döntőben előbb nagy csatában egy góllal legyőzték a dán Team Esbjerg csapatát, a döntőben azonban a többek között Anna Vjahirjevával, Katrine Ludéval és Markéta Jeřábkovával felálló, kétszeres címvédő norvég Vipers Kristiansanddal szemben alulmaradt a zöld-fehér csapat (28–24).[16]
Nemzetközi szinten az első nagy eredményét az 1970/71-es szezonban érte el a Ferencváros, amikor bejutott a Bajnokcsapatok Európai Kupájának döntőjébe. Az akkor világelső szovjet válogatottal egyenlő Spartak Kievtől szoros küzdelemben 11-9-re kikapott, vagyis ezüstérmes lett.
A Kupagyőztesek Európai Kupájában viszont sikert könyvelhetett el: az FTC megnyerte a sorozat 1977/1978-as kiírását. A döntőben a keletnémetSC Leipzig csapatát 18-17-re verte a Körcsarnokban. Egy évvel később, az 1978/1979-es idényben is a KEK döntőjéig menetelt a csapat, ott azonban a 20-15-ös végeredménynek egy másik keletnémet alakulat, a TSC Berlin örülhetett.
A KEK-ezüstök számát 1994-ben növelte a csapat, amikor a Walle Bremen 45–44-es összesítéssel (23-21 itthon, 21-24 idegenben) jobbnak bizonyult.
Az 1995/1996-os szezonban már a Bajnokok Ligájában jutott elődöntőbe a Ferencváros, és teljesítményét következő évadban is megismételte.
2001-ben újra BL-elődöntőt játszott a csapat.
2002-ben a macedón Kometal Skopje ellen majdnem sikerült a bravúr: a hazai győzelem (27-25) után a szkopjei mérkőzés eredménye 22-26 lett, így a Ferencváros 51-49-es összesítéssel ezüstérmes lett.
2004-2005-ben, az EHF Kupában a legjobb négy közé jutott a csapat.
Egy év múlva felülmúlta teljesítményét és megnyerte a EHF Kupa 2005/2006-os kiírását. A Fradi ellenfele a horvát Kaproncai Podravka volt, melyet 70-68-as (37-36, illetve 33-32) összesítéssel győzött le.
A 2006/2007-es szezonban a csapat újra a KEK-ben indult és az elődöntőig jutott.
A Kupagyőztesek Európa Kupájának 2010/2011-es kiírásában a Ferencváros ismét első helyen végzett, igencsak erős ellenfeleket (Viborg HK, Metz Handball) is maga mögé utasítva. A döntőben a spanyol C.B. Mar Alicante együttesét 57:52-es (34-29 itthon, 23-23 idegenben) összesítéssel győzték le Elek Gábor tanítványai.[17]
A 2011/2012-es kiírásban címvédőként ismét legyőzhetetlennek bizonyultak a lányok, a Kupagyőztesek Európa Kupájának 2012-es döntőjében a dán sztárcsapatot, a Viborgot oda-vissza verve a Ferencváros ismét első helyen végzett. Ezzel Elek Gábor nemcsak megismételte édesapja bravúrját, és két egymást követő évben KEK döntőbe vezette csapatát, hanem mindkettő döntőt megnyerve felül is múlta azt.
Az FTC-Rail Cargo Hungaria 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban, 2019-ben és 2024-ben is a Bajnokok Ligája legjobb nyolc csapata közé került, majd a 2022–2023-as szezonban története során először bejutott a sorozat négyes döntőjébe,a FINAL4-ba.
A Ferencváros női kézilabda csapata a Népligeti Sporttelepen található Elek Gyula Arénában rendezi hazai bajnoki mérkőzéseit. A csarnok befogadóképessége 1300 fő. Bajnokok Ligája meccseit pedig az Érden található Érd Arénában rendezi. Férőhelye 2000 fő. [23]
A Ferencváros szurkolói körében a női kézilabda, népszerűségét tekintve közvetlenül a labdarúgást követi. A telt házas mérkőzéseken az aktív szurkolást hosszú éveken át a kapu mögött helyet foglaló, 2006-ban alakult Ligeti Egység nevű csoport irányította, 2017 óta pedig a Ferencváros Handball Spezial nevű csoport teszi ugyanezt.[24]
Bajnokcsapat
Nemzeti
Nemzetközi
Allan Heine
