A Filmkészítők Kéthete (franciául: La Quinzaine des Cinéastes), 2022-ig Rendezők Kéthete (franciául: La Quinzaine des Réalisateurs, angolul: Directors’ Fortnight) a cannes-i fesztivál hivatalos válogatásával párhuzamosan megrendezett filmes esemény, melyet a fesztivál szervezőbizottságától független, külső szervezet, a francia Filmrendezők Szövetsége (Société des Réalisateurs de Films – SRF) alapított 1969-ben.
A szekció az 1968. májusi franciaországi zavargásoknak, a Langlois-ügynek és a fiatal filmrendezők fellázadásának közvetlen hatására jött létre. Az 1968. június 14-én sebtében megalapított független szervezet, a Filmrendezők Szövetsége kezdeményezte, hogy a cannes-i nemzetközi filmfesztivál hivatalos programja mellett, attól függetlenül, hozzanak létre egy Rendezők Kéthete elnevezésű párhuzamos rendezvényt, egyfajta alternatívát kínálva a fiatal, új hullámos rendezőknek. Pierre Kast rendező-filmesztéta kijelentését – „Minden film szabadnak és egyenlőnek születik”[1] – a filmes esemény mottójául választó alkotók nyitást követeltek a szerzői, kísérletező, radikálisabb ideológiájú filmek felé. Azt kívánták elérni, hogy a válogatás és a filmek bemutatása minden cenzúra és diplomáciai megfontolások nélkül történjen. Az első rendezvényt az 1969. évi cannes-i nemzetközi filmfesztivál idején Jean-Luc Godard és François Truffaut vezetésével szervezték meg, a megnyitót Jacques Doniol-Valcroze filmrendező tartotta a Rex filmszínházban. A megfelelő válogatásra nem jutott idő, ezért az első rendezvényen 68 nagyjátékfilm és 40 rövidfilm szerepelt. Azóta a rendezvényen olyan neves filmkészítők mutatkozhattak be, mint Rainer Werner Fassbinder, Michael Haneke, Werner Herzog, Jim Jarmusch, George Lucas, Martin Scorsese, Wim Wenders, vagy a belga Dardenne testvérek. Jancsó Miklós és Mészáros Márta 1969-es beválogatása óta a magyar filmesek rendszeresen jelen vannak a szekció vetítésein. (Lásd: Magyar filmek Cannes-ban.)
Az SFR 2022. június 25-én tartott közgyűlésén döntött a rendezvény új névéről (Filmkészítők Kéthete), mivel szándékuk szerint ez az elnevezés jobban kifejezi, hogy a jövőben átfogóbbak, befogadóbbak kívánnak lenni, és hogy határozottabban politikai úton fordulnak a filmművészet és a filmesek felé.[2]
A szekció mintegy húsz egész estét betöltő, fikciós játékfilmet vagy dokumentumfilmet, illetve tíz rövidfilmet tűz műsorra. A válogatás eléggé eklektikus, mivel a rendezvény független, szabad szellemiségű, anyagilag nem versenyképes, marginális filmeket éppúgy bemutat, mint már befutottakat, amelyek mögött rendkívüli tehetségek állnak, vagy eredeti látásmódot tükröznek. A részt vevő filmeket az SRF egyik főbiztosa jelöli ki. Munkáját egy filmesekből, filmkritikusokból álló csapat segíti, melynek tagjai folyamatosan járják a világ filmszemléit, és filmek ezreiből válogatnak.
A szekciót alapító francia Filmrendezők Szövetsége a rendezvény nyitóünnepségén adja át 2002 óta az Arany Hintó díjat annak a független, a rendezésben és gyártásban meg nem alkuvó, innovatív filmeket készítő filmrendezőnek, akit a szervezet tagjai arra méltónak találnak. Az ünnepség előtt levetítik a díjazott egy sikeres alkotását.
Az eredeti irányelveknek megfelelően sokáig versenyeztetés és díjak nélküli rendezvény alkotásai ma már részesülhetnek a cannes-i szekciókkal, illetve más fesztiválokkal közös elismerésben.