Fissidens dubius | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fissidens dubius
| ||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Fissidens dubius P.Beauv. | ||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||
Fissidens cristatus Wilson ex Mitt. | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Fissidens dubius témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fissidens dubius témájú médiaállományokat és Fissidens dubius témájú kategóriát. |
A Fissidens dubius egy lombosmoha a Fissidentaceae családból.
Fissidens dubius sűrű gyepekben növő, zöld, sárgás-vagy barnászöld színű mohafaj. Hajtásai elágazóak lehetnek, kb. 2–5 cm magasak. A levelek két oldalt, laposan két sorban állnak. A levelek nyelv vagy lándzsa alakúak, párhuzamos szélűek, röviden szűkül hegybe a levélcsúcs. A felső részén a levélszél szabálytalanul fogazott. A hüvelyi rész hosszabb mint a felső egyszeres levéllemez. A levélér a csúcs előtt ér véget, de erőteljes.[1][2][3]
Az egy sejtrétegből álló levéllemezen vannak két sejtrétegből álló csoportok (ezek homályosnak látszanak mikroszkópban megfigyelve). A sejtek kerekdedek vagy kissé négyszögletesek, 7-12 mikron átmérőjűek. A levél szélén látható egy 3-4 sejtből álló világosabb szegély, de a sejtek alakja nem tér el a levél többi sejtjétől.
A toknyél körülbelül 1 centiméter hosszú, mely a növény közepéről vagy aljáról ered. A spóratok gyengén íves, ferdén csatlakozik a nyélhez. A tokfedő egy kicsit görbe, hosszú csőrrel rendelkezik. A spórák késő ősztől kora tavaszig érnek.[4]
Ez a mohafaj elég tág tűrésű faj, nedves és szárazabb, árnyékos és fényben gazdag helyeken, köveken és talajon is megél, de csak meszes aljzaton (mészkő, lösz).
Előfordul Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában, az Azori-szigeteken, Kanári-Szigeteken, Madeira-n, valamint Észak- és Közép-Amerikában. Közép-Európában elsősorban az alacsonyabb hegységekben, valamint az Alpokban gyakori, egyébként ritka. Magyarországon a középhegységekben gyakori. Hazai vörös listás besorolása: nem veszélyeztetett (LC).[5]
A Fissidens adianthoides nagyon hasonló hasadtfogú mohafaj, de nagyobb termetű. A levelek sejtjei nagyobbak és nincsenek két sejtsorból álló szigetek a leveleken.