A fityisz a hüvelykujj hegyének kidugása a mutató- és középsőujj között, mely a tagadás egyfajta csúfondáros jelzése a török és szláv kultúrákban. Korábban „fügét mutat” elnevezéssel volt használatos, illetve egyes nyelveken még most is.
Eredetének egyik magyarázata szerint Rőtszakállú Frigyes idejéből származhat, amikor megbüntette Milánó lakóit, amiért kiutasították a városból feleségét. Büntetésül azt rótta ki rájuk, hogy egy öszvér farából úgy kellett kihúzniuk, majd visszadugniuk egy szem fügét, hogy a kezüket nem használhatták.
Egy korábbi magyarázat azt mondja, hogy az ókori rómaiak és görögök szokása volt, hogy a gonosz ártó szellemek ellen elővillantották hátsó felüket, vagy ha erre épp nem volt mód, akkor egy fügét. Később a mozdulatot már embereknek is kezdték mutogatni, azt jelezvén, hogy valamiért gonosznak tartják őket.[1]
Olaszországban a jelzést egy általános és nagyon durva gesztusként használták az elmúlt századokban, a középső ujj felmutatáshoz hasonló jelentéssel, de napjainkra kiment a divatból. Dante Isteni színjátékában még fellelhető volt használata (Inferno, XXV. ének).