Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2024 januárjából) |
Flammenwerfer 35 | |
Típus | lángszóró |
Ország | Harmadik Birodalom |
Alkalmazás | |
Alkalmazás ideje | 1935-1945 |
Háborús alkalmazás | Második világháború |
Műszaki adatok | |
Tárkapacitás | 1 x 12 literes gázolajtartály (gyújtóanyag), 1 nitrogéntartály (hajtóanyag) |
Tömeg | 35,8 kg |
Irányzék típusa | nincs |
A Wikimédia Commons tartalmaz Flammenwerfer 35 témájú médiaállományokat. |
A Flammenwerfer 35 vagy FmW 35 (szó szerint „lángszóró”) egy egyemberes német lángszóró volt, melyet a második világháború alatt használtak lövészárkok és épületek „megtisztításához”. Halálos fegyver volt, közelről rendkívül hatásos pusztítóerővel. A fegyvert „bőrlopónak” is hívták, mert közelről sokszor szabályosan leégette az emberek bőrét.
A készülék súlya 35,8 kilogramm volt és 11,8 liter gyújtóanyagot tartalmazott (Flammöl 19), ami gázolaj és kátrány keveréke volt, így a nagyobb tömeg miatt nőtt a hatótávolság. A keveréket egy hidrogénégővel gyújtották meg, ami tíz másodpercnyi folyamatos használatot biztosított. A tüzelőegységet egy időben aktiválták egy ún. önzáró szeleppel, ami egy védőcsőben kapott helyet. A Flammenwerfer 35 lángszórót 1941-ig gyártották, amikor egy könnyebb, külsőleg újratervezett fegyver, a Flammenwerfer 41 leváltotta. A háború előrehaladtával az elsütőbillentyűt és a csőszáj részt átalakították, hogy úgy nézzen ki, mint egy szabványos gyalogsági puska, így álcázva a kezelőket, nehogy az ellenséges mesterlövészek észrevegyék őket.