Forát

Forát
IUPAC-név O,O-dietil-S-(etiltio)metil-ditiofoszfát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 298-02-2
PubChem 4790
ChemSpider 4626
EINECS-szám 206-052-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C7H17O2PS3
Moláris tömeg 260,38 g/mol
Megjelenés átlátszó halványsárga folyadék
Szag jellegzetes
Olvadáspont −42,9 °C
Oldhatóság (vízben) nem oldódik
Gőznyomás 0,1 Pa (20°C)
Megoszlási hányados 3,9 (oktanol/víz)
Veszélyek
EU osztályozás Erősen mérgező T+ Környezetre veszélyes N
Főbb veszélyek Acetilkolin-észteráz gátló. Nagyon veszélyes a vízi élőlényekre.
R mondatok R27/28 R50/53
S mondatok ((S1/2)) S28 S36/37 S45 S60 S61
Lobbanáspont 160°C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A forát a mezőgazdaságban használt rovarölő szer levéltetű, répalégy(en), drótféreg, százlábú, cserebogárpajor, mocskospajor és a fiatal növényeket károsító más kártevők ellen. Kukoricában, őszi gabonában, cukorrépában, burgonyában, napraforgóban, szójában és csemetekertekben alkalmazzák.

Alkalmazás

[szerkesztés]

A 10%-os granulátumot 15–25 kg/ha adagban juttatják ki.

A forát viszonylag gyorsan (14 nap alatt) elbomlik, de két fő bomlásterméke, a forát-szulfoxid és a forát-szulfon – melyek hatása jóval erősebb, mint magának a forátnak – jóval tovább (28 napig) a növény szöveteiben marad, vagyis hosszú távú védelmet biztosít. 83 nap után sem a forát, sem bomlástermékeinek maradványait nem sikerült kimutatni a növényi magokban, maghéjakban vagy hüvelyekben.

Veszélyek

[szerkesztés]
LD50-értékek (mg/tskg)
állat szájon át bőrön át
patkány 1,0 5,7
egér 3,5–6,59
nyúl 5,2
tengerimalac 20 20–30

Erős méreg, halakra és vadakra veszélyes. I. kategóriás szer, csak a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi szolgálatok engedélyével lehet megvásárolni. Csak nagyüzemben használható. Szisztematikus, fumigáns (levegőben füstként terjedő) és kontakt hatása is van.

A kolinészteráz enzimet gátolja, mely az idegvégződésekben található, és az izmok és az idegrendszer kapcsolatát biztosítja. A forátmérgezés tünetei a belélegzés vagy bőrre jután után néhány perccel vagy akár 12 órával jelentkezhetnek. A melegben vagy sérült bőrön keresztül gyorsabb a felszívódás, és a fiatalabbak érzékenyebbek, mint az idősebbek.

A mérgezés tünetei: homályos látás, összpontosítási képtelenség, fáradtság, hányinger, hányás, szabálytalan szív- és tüdőműködés, remegés, erős izzadás, nyál- és könnyfolyás, zavartság, görcsök. Nagy adagnál a halált a légzőrendszer bénulása okozza.

Többszöri kis mennyiségű forát akár három hónapig is elraktározódik a szervezetben a májban, vesében, tüdőben, agyban és a mirigyek szöveteiben. A szerrel dolgozók gondolkodása és reakcióideje lelassul, memóriazavarok és szorongás léphet fel.

Az állatkísérletek során nem találtak szaporodást befolyásoló (reproduktív), magzatkárosító (teratogén), mutagén, rákkeltő vagy szervkárosító hatást, a nőstény patkányra és az embrióra azonban viszonylag kis mennyiségben (0,5 mg/tskg) mérgező volt.

A forát sokáig megmarad a talajban (és fel is szívódik a növények gyökerein keresztül). A csapadék kevéssé mossa el. Vízben könnyen bomlik, különösen lúgos közegben. A vízi bomlástermékek nem mérgezőek.

Lebomlás

[szerkesztés]

A Ralstonia eutropha(en) talajbaktérium két módon bontja el a forátot. A metabolizmusra más élőlények is képesek (lehetnek).

Forát lebontás, első útvonal

Az első útvonalban szereplő vegyületek:

A másodikban:

Forát lebontás, második útvonal

Fizikai/kémiai tulajdonságok

[szerkesztés]

Sárga, jellegzetes szagú folyadék. Kémiailag a ditioortofoszforsav[1] észtere.

Vízben gyakorlatilag nem oldódik. Elegyedik sok szerves oldószerrel: xilol, szén-tetraklorid, dioxán, 2-metoxietanol(en), dibutil-ftalát, növényi olajok, etanol, éter, alifás szénhidrogének.

Készítmények

[szerkesztés]
  • Thimet 10 G

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Phosphorodithioic O,O,S-acid (ChemSpider)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]