František Švantner

František Švantner
Élete
Született1912. január 29.
Sebesér
Elhunyt1950. október 13. (38 évesen)
Prága, Csehszlovákia
SzüleiLeopold Švantner
Jozefína Stolárová
HázastársaMária Kobányiová
GyermekeiJuraj és Matej
Pályafutása
Írói álneveFrano Bystran, Bystran
Jellemző műfaj(ok)regény
novella
Irodalmi irányzatnaturalizmus
Fontosabb műveiNevesta hôľ
KitüntetéseiOrder of Tomáš Garrigue Masaryk, class III (1991)
Hatottak ráÉmile Zola
Victor Hugo
Charles-Ferdinand Ramuz
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Edgar Allan Poe
A Wikimédia Commons tartalmaz František Švantner témájú médiaállományokat.

František Švantner (Sebesér, 1912. január 29. – Prága, 1950. október 13.) szlovák regényíró. A naturalizmus kiemelkedő képviselője a szlovák irodalomban.

Élete

[szerkesztés]

Szerény körülmények között nevelkedett, az apja, Leopold Švantner munkás volt, az édesanyja: Jozefína Stolárová. A tanulmányait a szülővárosában kezdte, majd Zólyombrézóban és a besztercebányai mesteriskolákban folytatta (1929–1933). Miután a tanulmányait befejezte, tanárként dolgozott több szlovák városban (Vámoson (1933–1940), Zólyombrézóban (1940–1945), Újbányán, Garamszentbenedeken), szlovák nyelvet, történelmet és földrajzot tanított. Később igazgató lett Hronovban. 1947 és 1950 között a Matica slovenská ösztöndíjas referense volt, helyi szervezetében is dolgozott, ahol az oktatás területén tevékenykedett. Tagja lett az Umelecká beseda slovenská művészeti egyesülés irodalmi osztályának, a Kreatív Film Csoport vezetője és oktatási ellenőr volt. Egy prágai kórházban agydaganatban halt meg.

Munkássága

[szerkesztés]

Két alkotói korszaka: a lírai—balladai és az epikus. Oktatási intézetben dolgozott, amikor az első novelláját közzétette a Svojeť folyóiratban. A műveiben elsősorban archaikus mítoszokból és népi balladákból merített. Émile Zola, Victor Hugo, Charles-Ferdinand Ramuz, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij nagy hatással voltak rá, de Edgar Allan Poe életművét is tanulmányozta. Műveiben ünnepli a természetet és a természetes életet, naturalista és lírai eszközöket használ, az irracionalitás, a fantázia elemeit, az érzékenységet és az erotikát. De mindenekelőtt az élet és a halál közötti összefüggéseket vizsgálja. Ezenkívül ábrázolja karaktereinek és a történetek eseményeinek pszichológiai, társadalmi motivációit is.

Művei

[szerkesztés]
  • Výpoveď (1933) Bizonyság
  • Malka (novellák, 1942)
  • Nevesta hôľ (regény, 1946) A havasok menyasszonya[1]
  • Život bez konca (regény, 1956) Vég nélküli élet[2]
  • Dielo 1-2 (1958–1962) Munkái 1–2.
  • Dáma (regénygyűjtemény, 1966)

Magyarul

[szerkesztés]
  • A havasok menyasszonya (Európa Könyvkiadó / Slovenské vydavateľstvo krásnej literatúry, Budapest / Pozsony, 1965, fordította: Bábi Tibor)[3]
  • Arccal a harmatban (Európa Könyvkiadó / Madách, Budapest / Pozsony, 1987, fordította: Bábi Tibor)[4] ISBN 9630737663
  • Isten játéka – Huszadik századi szlovák novellák[5] (Noran Libro, Budapest, 2016) ISBN 9786155513725

Televíziós adaptációk

[szerkesztés]
  • Stretnutie (1966) Találkozó
  • Dáma (1968)
  • Sedliak (1968) A paraszt
  • Malka (1969)
  • Nevesta hôľ (film, 1971) A havasok menyasszonya
  • Život bez konca (tévésorozat, 1983) Az élet vég nélkül

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ebben a művében az elmagányosodott ember küzdelmét ábrázolta, melyet a világ és a lét lehetőségeinek megismeréséért folytatott.
  2. ↑ Posztumusz regénye, mely három könyvből állt; ezekben a Monarchia, az első világháború és a Csehszlovák Köztársaság korát ábrázolta.
  3. ↑ A regény adatlapja Moly.hu
  4. ↑ Információk a kötetről Antikvarium.hu
  5. ↑ Az antológia adatlapja[halott link] Moly.hu

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a František Švantner című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]