Frashër (Gjirokastra)

Ez a szócikk a Gjirokastra megyei albán településről szól. Hasonló címmel lásd még: Frashër (egyértelműsítő lap).
A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Frashër, illetve Frashëri.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Frashër
A Frashëri fivérek emlékháza
A Frashëri fivérek emlékháza
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeGjirokastra
KözségPërmet
AlközségFrashër
Irányítószám6408
Népesség
Teljes népesség817 fő
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 22′, k. h. 20° 26′40.366667°N 20.433333°EKoordináták: é. sz. 40° 22′, k. h. 20° 26′40.366667°N 20.433333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Frashër témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Frashër falu Albánia délkeleti részén, Gjirokastra városától légvonalban 40, közúton 80 kilométerre északkeleti irányban, a Melesin-hegységben(wd). Gjirokastra megyén belül Përmet község(wd) települése, Frashër alközség központja.[1] A falu elsősorban arról nevezetes, hogy itt születtek a Frashëri fivérek, a 19. század végi albán nemzeti mozgalom(wd) jeles alakjai, Abdyl, Naim és Sami Frashëri.

Fekvése

[szerkesztés]

Frashër a Tomor–Melesini-hegységrendszer keleti csoportjában, a Melesin-hegységben található, a Frashër-pataknak a Tabor-hegy (Maja e Taborit, 1572 m) és a Qelq-hegy (Maja e Qelqit, 1669 m) közé ékelődő forrásvidékén, kb. 950 méteres tengerszint feletti magasságban. A falu és környéke a Hotovai-fenyves Nemzeti Park(wd) területén fekszik.[2] A délen, a Vjosa völgyében futó SH75-ös jelű főútról egy kb. 30 kilométeres nehezen járható, murvás, kanyargós másodrendű úton közelíthető meg.[3]

Történelme

[szerkesztés]
Abdyl Frashëri

Frashër a dél-albániai bektásik fontos központja volt, kolostoruk szerzetesei közül került ki a bejtedzsi költészet több nevezetes alakja. Mások mellett itt élt Dalip Frashëri(wd), aki 1826 körül Hadikanë címen albánra fordította és 65 000 soros költeménnyé dolgozta át Fuzúli 1200 oldalas Hadîkat üs-Süedâ (’Vértanúk kertje’, 16. század) című művét. Egy másik frashëri bektási szerzetes, Dalip öccse, Shahin Frashëri(wd) Myhtarnameja címen 12 000 soros epikus költeményt írt a 7. századi Muhtár ibn Abi Ubajd(wd) Omajjádok elleni lázadásáról.[4] Frashër a 20. század közepéig jelentős település maradt, 1925-től Albánia hat bektási körzete közül a vlorai központja volt.[5]

Az albán autonómiaérdekekért küzdő Prizreni Liga 1878. júniusi megalakulását követően a falu szülötte, egyúttal a Liga vezéregyénisége, Abdyl Frashëri az itteni bektási kolostorban hívott össze gyűlést, amelyen megfogalmazták főbb követeléseiket.[6] Albánia 1912-es függetlenné válását követően a területi igényekkel fellépő görög hadsereg szállta meg a vidéket. Miután a nagyhatalmi bizottság 1913 decemberében Frashërtól délre jelölte ki a görög–albán országhatárt, a görög csapatok evakuálásuk során, 1914. április 28-án tizenegy albán falut égettek fel a régióban, köztük Frashërt.[7] A második világháborúban megvívott olasz–görög háború során, 1940 végén hónapokon át itt húzódott a frontvonal.[8]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Mára a nehezen megközelíthető település jelentőségét vesztette, lakossága megcsappant. Legfőbb nevezetessége az itt született Frashëri fivérek, a 19. század végi albán nemzeti mozgalomban fontos szerepet vállaló Abdyl, Naim és Sami Frashëri szülőháza, amelyet 1974-ben emlékházzá alakítottak (Shtëpia-muze e vëllezërve Frashëri). A fivérek életét bemutató dokumentumokon kívül az épületben helytörténeti és néprajzi kiállítás is látható. Az emlékház melletti parkban áll a három fivér mellszobra, Abdyl és Naim Frashëri büsztje egyúttal sírhelyüket is jelöli (Sami Frashëri Isztambulban nyugszik).[9] A régi bektási kolostor felújított épülete szintén látogatható.[10]

Frashër szülöttei

[szerkesztés]
  • Abdyl Frashëri (1839–1892) politikus, diplomata, a Prizreni Liga egyik vezetője.[11]
  • Naim Frashëri (1846–1900) költő, író, műfordító, az albán nemzeti romantika korszakának legnagyobb hatású alakja.[12]
  • Sami Frashëri (1850–1904) publicista, nyelvész, lexikográfus, aki a török művelődéstörténetbe az első nyugati értelemben vett regény és az első török lexikonsorozat szerzőjeként írta be a nevét.[13]
  • Athanas Tashko (1863–1915), szintén a Frashëri család sarja, a nemzeti mozgalom jelentős alakja.[14]
  • Mehdi Frashëri (1872–1963) politikus, Albánia kétszeres miniszterelnöke (1935–1936, 1943).
  • Xhafer Vila (1889–1938) diplomata, politikus, Albánia külügyminisztere (1921, 1933–1935).[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Dienes 2017 :120.; Sheme & Mara 2017 :166., 173.; Shqipëria e Jugut / Southern Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  ; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  3. ↑ Pasha 2006 :96.; Dienes 2017 :120.
  4. ↑ Nagel 1989 :56–57.; Jacques 2009 :285–286.
  5. ↑ Elsie 2010 :41.; Gloyer 2012 :146.
  6. ↑ Elsie 2005 :69.; Jacques 2009 :225.; Elsie 2010 :269.; Vickers 2014 :30., 36.
  7. ↑ Pearson 2004 :63.; Jacques 2009 :338.
  8. ↑ Pearson 2005 :71–72.
  9. ↑ Nagel 1989 :83–84.; Jacques 2009 :549.; Gloyer 2012 :146.; Dienes 2017 :120.; Sheme & Mara 2017 :175.
  10. ↑ Nagel 1989 :83–84.; Gloyer 2012 :146.; Sheme & Mara 2017 :175.
  11. ↑ Elsie 2013 :147.
  12. ↑ Elsie 2013 :152.
  13. ↑ Elsie 2013 :153.
  14. ↑ Elsie 2013 :433–434.
  15. ↑ Dervishi 2012 :249.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Dervishi 2012: Kastriot Dervishi: Kryeministrat dhe ministrat e shtetit shqiptar në 100 vjet: Anëtarët a Këshillit të Ministrave në vitet 1912–2012, jetëshkrimet e tyre dhe veprimtaria e ekzekutivit shqiptar (’Az albán államiság száz évének miniszterelnökei és miniszterei: Az 1912–2012 közötti minisztertanácsi tagok, életrajzuk és tevékenységük’). Tiranë: Shtëpia Botuese 55. 2012. ISBN 9789994356225  
  • ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • ↑ Elsie 2005: Robert Elsie: Albanian literature: A short history. London; New York: I.B. Tauris. 2005. ISBN 1845110315  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870  
  • ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. május 22.  
  • ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
  • ↑ Vickers 2014: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. London;  New York: I.B. Tauris.