Fürtös kőtörőfű

Fürtös kőtörőfű
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Kőtörőfűfélék (Saxifragaceae)
Nemzetség: Kőtörőfű (Saxifraga)
Alnemzetség: Saxifraga subg. Saxifraga
Fajcsoport: Saxifraga sect. Ligulatae
Faj: S. paniculata
Tudományos név
Saxifraga paniculata
Mill.
Szinonimák
Szinonimák
  • Chondrosea aizoon (Jacq.) Haw.
  • Chondrosea aizoopsis Jord. & Fourr.
  • Chondrosea alpicola Jord. & Fourr.
  • Chondrosea beugesiaca Jord. & Fourr.
  • Chondrosea brevicaulis Jord. & Fourr.
  • Chondrosea calcarea Jord. & Fourr.
  • Chondrosea carthusiana Jord. & Fourr.
  • Chondrosea cartilaginea (Willd.) Haw.
  • Chondrosea flexipes Jord. & Fourr.
  • Chondrosea glabrata Jord. & Fourr.
  • Chondrosea glareosa Jord. & Fourr.
  • Chondrosea gracilescens Jord. & Fourr.
  • Chondrosea laevigata Jord. & Fourr.
  • Chondrosea leptopetala Jord. & Fourr.
  • Chondrosea orophila Jord. & Fourr.
  • Chondrosea paniculata (Mill.) Á.Löve
  • Chondrosea paniculata subsp. neogaea (Butters) Á.Löve
  • Chondrosea patulipes Jord. & Fourr.
  • Chondrosea petrophila Jord. & Fourr.
  • Chondrosea punctillata Jord. & Fourr.
  • Chondrosea pusilla Jord. & Fourr.
  • Chondrosea refracta Jord. & Fourr.
  • Chondrosea rosella Jord. & Fourr.
  • Chondrosea rosularis Haw.
  • Chondrosea valida Jord. & Fourr.
  • Chondrosea virgata Jord. & Fourr.
  • Chondrosea viridula Jord. & Fourr.
  • Saxifraga aizoon Jacq.
  • Saxifraga aizoon var. neogaea Butters
  • Saxifraga aizoonia St.-Lag.
  • Saxifraga brevifolia Dalla Torre
  • Saxifraga carinthiaca Schott
  • Saxifraga ciliolata Schur
  • Saxifraga cordi Bubani
  • Saxifraga erecta Ten.
  • Saxifraga immaculata Anon.
  • Saxifraga intacta Willd.
  • Saxifraga kolenatiana Regel
  • Saxifraga maculata Schrank
  • Saxifraga neglecta Ten.
  • Saxifraga paniculata subsp. laestadii (Neuman) Karlsson
  • Saxifraga paniculata subsp. neogaea (Butters) D.Löve
  • Saxifraga paniculata subsp. stabiana (Ten.) Pignatti
  • Saxifraga recta Lapeyr.
  • Saxifraga rosularis Haw.
  • Saxifraga stabiana Ten.
  • Saxifraga zeleborii Schott
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fürtös kőtörőfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fürtös kőtörőfű témájú médiaállományokat és Fürtös kőtörőfű témájú kategóriát.

A fürtös kőtörőfű vagy buglyos kőtörőfű (Saxifraga paniculata) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a kőtörőfűfélék (Saxifragaceae) családjába tartozó, sziklarepedésekben élő virágos növényfaj.[1]

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Közép-Európában, Skandináviában, a Kaukázusban, Anatólián, Iránban, Izlandon, Grönlandon, Kanadában és az Egyesült Államok északkeleti részén (Új-Anglia és Nagy-tavak vidéke) honos. Magyarországon a hegységekben: (Bükk, Mátra,[2][3] Budai-hegység) fordul elő.

Pionír növény, a napsütötte sziklafalakon repedésekben, mélyedésekben él. Mészkedvelő. Alpesi környezetben gyakran előfordul, hogy földje kiszárad, amit a leveleiben tárolt nedvességnek köszönhetően jól visel.

Alfajai

[szerkesztés]

Három alfaja ismert:

  • Saxifraga paniculata paniculata (Közép-Európa)
  • Saxifraga paniculata cartilaginea (Kaukázus)
  • Saxifraga paniculata laestadii (Norvégia, Izland, Észak-Amerika).

Megjelenése

[szerkesztés]
Fürtös kőtörőfű az 1796-os Deutschlands Flora in Abbildungen-ben

A fürtös kőtörőfű 15–30 cm magas, lágyszárú évelő növény. Levelei lapos vagy félgömb alakú tőlevélrózsákat képeznek (amiatt a kövirózsákra is hasonlít). A levelek kékeszöldek, 1–6 cm hosszúak, 4–6 mm szélesek, vastagok, bőrszerűek. Alakjuk nyújtott, fordított tojásforma, szélük fűrészfogas. Érdekességük, hogy a levélszéleken lévő mirigyek meszet választanak ki, amelyek a fogakon fehér pikkelyekké száradnak. A tőlevélrózsák több évig is növekedhetnek, míg virágozni kezd. Vegetatívan is szaporodik, rövid indákat növeszt, amelyek végén kis levélrozetták fejlődnek.

Május-júniusban virágzik. A virágzat mirigyszőrös szára a levélrozettából nyúlik ki 15–30 cm magasra. Virágzata bugás-fürtös, a főszárról elágazó kisebb oldalágakon 1–3 virág található. A virágok öt sziromból állnak. A szirmok fehérek (esetleg apró piros pontok láthatók rajtuk), 4–9 mm hosszúak, végük lekerekített. 10 porzója van, amelyek a bibék előtt érnek be. Öt csészelevele szőrtelen, 2–4 mm-es. Főleg legyek porozzák be, de előfordul önbeporzás is.

Termése apró toktermés.

Jelentősége

[szerkesztés]

Kerti dísznövényként sziklakertekbe ültetik.

Magyarországon a vadon élő példányai védettek, természetvédelmi értékük 10 000 Ft.

  • Virágzó növény
    Virágzó növény
  • Virága
    Virága
  • Levelei
    Levelei
  • Nemesített Carniolica változata
    Nemesített Carniolica változata

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 152., 495. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  2. ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Források

[szerkesztés]