Füsthegy

Füsthegy (Rauhriegel)
Füsthegy
Füsthegy
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangBándol településrésze
JárásBándol
Alapítás éve1570
PolgármesterRichard Omasits
Irányítószám7463
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 45″, k. h. 16° 18′ 00″47.329167°N 16.300000°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 45″, k. h. 16° 18′ 00″47.329167°N 16.300000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Füsthegy témájú médiaállományokat.

Füsthegy (németül: Rauhriegel, horvátul: Rorigljin) Bándol településrésze Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Városszalónaktól 2 km-re északkeletre magasan fekvő hegyvidéki település

Története

[szerkesztés]

Első lakói a szalónaki várhoz tartozó, a 16. században idetelepített oláh határőrök voltak. Később helyükre horvátokat telepítettek. A századok során hol együtt, hol külön említik a szomszédos Sirokánnyal.

Vályi András szerint "RAURIGL. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Keszthelyhez közel, 183mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító."[1]

Fényes Elek szerint "Raurigl, német falu, Vas vmegyében, u. p. Kőszeg, 140 kath. lak. Birja gr. Batthyáni."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint "Füsthegy-Sirokány kis falu 26 házzal és 185 horvátajkú lakossal, akik valamennyien r. kath. vallásúak. Postája és távírója Szalonak. Földesura a Batthyány-család volt. " [3]

1910-ben a szomszédos Sirokánnyal együtt 181, túlnyomórészt horvát lakosa volt. Az egyesített község neve Füsthegysirokány volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Bándolhoz csatolták.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Központjában zömök arányú római katolikus templom áll.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Füsthegy a dél-burgenlandi települések honlapján

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye