Gödre | |||
Életfa a falumúzeum udvarán, a Fő utca 53 alatt | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Hegyháti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gelencsér Gábor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7386 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 725 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 39,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′ 60″, k. h. 17° 58′ 60″46.283333°N 17.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 60″, k. h. 17° 58′ 60″46.283333°N 17.983333°E | |||
Gödre weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gödre témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gödre (németül: Gödring vagy Kedri, horvátul: Đudra[3]) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
A megye északi szélén fekszik, északabbi és nyugatabbi szomszédai már Somogy vármegyéhez tartoznak. Közigazgatási területe változékony domborzatú, egyes részei dombosak, más részei egy elnyúló völgyben helyezkednek el.
A mai Gödre három, egykor különálló település egyesítésével jött létre: ezek közül Gödre volt a leginkább központi fekvésű, északi szomszédja volt Kiskeresztúr – 1954-es egyesítésüktől a Gödrekeresztúr nevet viselték –, a harmadik településrész pedig az 1969-ben előbbiekkel egyesített Gödreszentmárton, mindkettőtől jó 2 kilométerre keletre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Mosdós, északkelet felől Nagyberki, kelet felől Baranyajenő, délkelet felől Baranyaszentgyörgy, dél felől Tormás és Szágy, délnyugat felől Gálosfa, nyugat felől Hajmás, északnyugat felől pedig Kaposkeresztúr.
Csak közúton érhető el, a megyeszékhely Pécs vagy Kaposvár felől a két várost összekötő 66-os főúton. A főút Gödre központján és Gödreszentmártonon is keresztülhalad, míg a keresztúri falurészbe a 65 179-es számú mellékút vezet.
A főút mentén a két szomszédos település kelet felé Baranyajenő, északnyugat felé pedig Szentbalázs, a többi határos településsel nincs kiépített közúti kapcsolata.
Vasútvonal az egész környéket nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a Budapest–Pécs-vasútvonal Sásd vasútállomása kínálja 12 kilométerre keletre, vagy Taszár vasútállomás a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon, bő 14 kilométerre északnyugatra.
A bronzkori, római leletekben gazdag község a török hódoltság idején elnéptelenedett. Neve Gödri alakban 1472-ben olvasható először, a gödör főnév „i”-képzős származéka. A falu területén 1745-ben holicsi németek telepedtek meg. Ekkor szőlőt, majd gabonát termesztettek, boraik Bécsbe és Itáliába is eljutottak.
A külterülete Vidákpuszta (ma Szénáspuszta) a Siskovics család valamint a Jeszenszky család birtoka is volt, a múlt században uradalmi majorság létesült itt. Az 1946-os kitelepítések után Gödrére a vidákpusztaiak és felvidéki magyarok költöztek be.
Gödre 1954-ben Gödrekeresztúr néven egyesült Kiskeresztúrral (németül Kreuzdörfel) , majd 1969-ben Gödreszentmártont is hozzácsatolták, s az egykori három község együttes neve Gödre lett.
Ide tartozik az egykori Siskovics-birtok, Vidákpuszta is, amely korábban Gödreszentmárton külterületi része volt.
A németek már korán kápolnákat építettek, 1773-ban felszentelt katolikus templomát Winkler Mihály plébános emeltette.
A népesség zöme katolikus vallású, a németség ma a lakosság 12%-át teszi ki.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 876 | 858 | 859 | 781 | 735 | 735 | 729 | 725 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 11,5% németnek mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67%, református 2,4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,3% (20,7% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 11% németnek, 8,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,1% szlovénnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,2% volt római katolikus, 2,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (35,6% nem válaszolt).[13]