Gabrielle Ann Aplin (Chippenham, Egyesült Királyság, 1992. október 10. –)[2] angol énekes-dalszerző. Pályafutása feldolgozások YouTube-ra feltöltésével kezdődött, majd 2012 februárjában a Parlophone-nal szerződött. Az év novemberében a John Lewis & Partners reklámjában szerepelt a brit kislemezlistára felkerült feldolgozása.
Első, English Rain című stúdióalbuma 2013 májusában jelent meg és több kislemezt is kiadtak róla. A brit albumlista második helyére került, és több mint százezer értékesített példányával aranylemez lett. A Light Up the Dark 2015 szeptemberében, a Dear Happy 2020 januárjában, a Phosphorescent pedig 2023 januárjában jelent meg.
Két fiatalabb testvére van. Szülei első gitárját 2011-ben vásárolták.[3] A Bath College zeneszakán tanult,[4] ahol dalait a főiskola saját kiadója, a BA1 Records jelentette meg.[5]
Acoustic című középlemezét 2010. szeptember 13-án jelentette meg saját kiadója, a Never Fade Records. A 2011. május 9-én kiadott Never Fade inkább folk-rock stílusú, Aplin minden hangszeren maga játszik.[6] 2011 áprilisában a BBC Music Introducing műsorában több a Never Fade-en szereplő dalt és a ColdplayFix You-jának egy feldolgozását is előadta,[4] ami a műsor YouTube-csatornájának legnézettebb videója lett.[7] A 2012. február 12-én megjelent[8] Home-ot az „általa kiadott legőszintébb” alkotásnak nevezte.[9]
2012. február 29-én a Parlophone-nal szerződött,[10] majd 2013. február 10-én megjelent a Please Don’t Say You Love Me kislemeze.[11][12] A John Lewis & Partners reklámjában szerepelt Frankie Goes to Hollywood-feldolgozása,[13] ami 2012-ben a brit kislemezlista élére került.[14] A 2013. május 13-án kiadott English Rain[15] a brit és a skót albumlista második helyére került, több mint 35 ezer példányt adtak el belőle.[16]
2013-ban a Never Fade Records Hannah Grace-szel és Saint Raymonddal szerződött.[17][18] 2015 májusában bejelentették a Light Up the Darkot,és egy videóklipet is kiadtak.[19] A Sweet Nothing kislemez 2015. augusztus 6-án, a stúdióalbum szeptember 18-án jelent meg.[20] A hónapban Aplin a Select modellügynökséggel szerződött.[21]
2016-ban a Home szerepelt a brazil Totalmente Demais telenovellában,[22] Aplin pedig Brazíliába látogatott és fellépett a Domingão do Faustãóban, ezután a dal a brazil iTunes-lista első helyére került; ez a negyedik dala, ami első helyezést ért el. Június 26-án fellépett a Glastonbury Fesztiválon és a BBC Introducing színpadán is.[23]
A 2016. november 9-én megjelent[24]Miss Youn a korábbiaktól eltérően kevesebb szerepet kap a gitár, a felvétel pedig kevésbé „csupasz”.
2017 februárjában felmondta a Parlophone-nal kötött szerződését.[25] A Waking Up Slow augusztus 9-én,[26] az Avalon október 6-án jelent meg.[27] A Waking Up Slow-t a Popjustice 2017 egyik legjobb popdalának nevezte.[28]
A 2018. november 20-án bejelentett és 28-án kiadott My Mistake-et Aplin a „legőszintébb és legnyersebb” dalának nevezte.[29][30] December 4-én Hannah Grace közreműködésével megjelent December című karácsonyi albuma, 2019. március 27-én a Nothing Really Matters,[31] augusztus 14-én pedig JP Cooper közreműködésével a Losing Me kislemez.[32]Dear Happy stúdióalbuma 2020. január 17-én jelent meg.[33]
A Phosphorescentet 2023. január 6-án adta ki a Never Fade.[34]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gabrielle Aplin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.