Gadány

Gadány
A középkori eredetű templom
A középkori eredetű templom
Gadány címere
Gadány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállásközség
PolgármesterHajdu Szabina (független)[1]
Irányítószám8716
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség315 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′ 04″, k. h. 18° 08′ 04″46.001219°N 18.134339°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 04″, k. h. 18° 08′ 04″46.001219°N 18.134339°E
Gadány (Somogy vármegye)
Gadány
Gadány
Pozíció Somogy vármegye térképén
Gadány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gadány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gadány község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Marcali dél-délnyugati szomszédságában fekszik, a város központjától légvonalban 7, közúton körülbelül 9,5 kilométerre.

A további közvetlenül határos települések: kelet felől Kelevíz, délkelet felől Mesztegnyő, dél felől Szenyér, délnyugat felől Nagyszakácsi, északnyugat felől pedig Somogyzsitfa.

Megközelítése

[szerkesztés]

Zsáktelepülés, mivel szilárd burkolatú úton csak keleti irányból közelíthető meg, a 68-as főútról Kelevíz déli részén leágazó 68 108-as számú, rövid bekötőúton.

Története

[szerkesztés]

A település nevét már 1193-ban említették írásban, amikor III. Béla, mint pusztát, a székesfehérvári János-lovagoknak adományozta.

Az 1563-as török adólajstromban is szerepelt, ekkor négy házból állt. 1677-ben I. Lipót Széchényi György kalocsai érseknek adta, majd 1715-től kezdve gróf Széchényi Zsigmond, 1726 és 1767 között pedig Niczky György tulajdona volt. Ekkor már 926-an lakták. 1806-ban visszakerült a Széchényi család birtokába. A 19. század végén nagy katasztrófa érte Gadányt: legnagyobb része leégett.

A 20. század elején, amikor 120 háza és 900 lakója volt, gróf Széchényi Andor Pál birtokolta. Iskolájába nem csak helyi fiatalok jártak, hanem a közeli Négyföldespuszta cselédgyermekei is. Az 1930-as években a lakók többsége kisparaszti gazdálkodó volt, a környék legnagyobb állatállományát ők tudhatták magukénak, a faluhoz tartozó erdő pedig 70–80 emberé volt. Ezekben az időkben önkéntes tűzoltóság és leventeegyesület is alakult a településen.

A második világháború három hónapig itt időző frontja a legnagyobb kárt az állatállományban tette, az épületek kevésbé károsodtak. A háború utáni években nagy földterület maradt parlagon, majd 1959-ben létrejött a kezdetben Táncsicsnak nevezett termelőszövetkezet. 1969-ben önállósága megszűnt, mivel négy környékbeli tsz-t egyesítettek, majd a község tanácsát is Mesztegnyőhöz csatolták.

Önálló jegyzősége 1992-ben alakult meg, de 1996-ban a kelevízi körjegyzőség részévé vált, majd 2005-ben a mesztegnyőiévé.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Németh János (független)[4]
  • 1994–1998: Németh János (független)[5]
  • 1998–2002: Ősz János (független)[6]
  • 2002–2006: Ősz János (független)[7]
  • 2006–2010: Ősz János (független)[8]
  • 2010–2014: Ősz János András (független)[9]
  • 2014–2019: Ősz János András (független)[10]
  • 2019–2024: Ősz János (független)[11]
  • 2024– : Hajdu Szabina (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
341
324
311
322
311
305
315
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 22% cigánynak, 2,3% németnek mondta magát (0,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,6%, református 3,2%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 9,9% (7,2% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 72,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,1% németnek, 2,9% cigánynak, 1% ukránnak, 0,3% örménynek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (23,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36% volt római katolikus, 1,9% református, 1% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 3,5% felekezeten kívüli (55,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
147 éves kőkereszt a nyugati, elhagyott szőlőhegyen

A falu műemléki védettség alatt álló temploma a 13. vagy a 14. században épült gótikus stílusban, de később, 1756-ban vagy 1766-ban barokk ízlés szerint jelentősen átalakították.[14][15]

Két szobor áll még Gadányban: egy világháborús hősi emlékmű és egy jelenleg 113 éves Szent Vendel-szobor, amit Zányi József, Teréz és Mári készíttetett 1911-ben.[15] Ezeken kívül több régi kőkereszt is található a környező szőlőhegyeken.

A település határán áthalad a dél-dunántúli kéktúra is.[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A település története a falu honlapján. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 18.)
  4. ↑ Gadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Gadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Gadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  7. ↑ Gadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  8. ↑ Gadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  9. ↑ Gadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Gadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  11. ↑ Gadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  12. ↑ Gadány Helységnévtár
  13. ↑ Gadány Helységnévtár
  14. ↑ A templom a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. augusztus 18.)
  15. ↑ a b Nevezetességek a falu honlapján. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 18.)
  16. ↑ Turistatérkép. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]