Gagybátor | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Szikszói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth József (független)[1] | ||
Irányítószám | 3817 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 201 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 10,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,77 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 26′ 02″, k. h. 20° 56′ 59″48.433939°N 20.949831°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 02″, k. h. 20° 56′ 59″48.433939°N 20.949831°E | |||
Gagybátor weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gagybátor témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gagybátor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában, Miskolctól közúton körülbelül 50 kilométerre északkeletre. A zsáktelepülésnek tekinthető faluba egyedül a 2622-es útról leágazó 26 129-es út vezet, Gagyvendégi irányából.
A legközelebbi települések Gagyvendégi mintegy 2 kilométer, illetve Abaújlak körülbelül 5 kilométer távolságra; a legközelebbi város Encs, körülbelül 22 kilométerre.
Nevét 1323-ban említették először az oklevelek Bathur néven.
1332-ben a neve Bator, Batur' formában volt említve.
A falu az Aba nemzetséghez tartozó Gagyi család birtokai közé tartozott.
1323-ban Bátor nevét a jánoki uradalom határjárásában említették.
1332-ben a pápai tizedjegyzék összeírása szerint papja 15 garas, 1334–1335-ben 7 garas pápai tizedet fizetett.
Lakóinak többsége református.
2022. június 26-án a településen időközi polgármester választást kellett tartani, mert a 2019-ben megválasztott Horváth Kálmán 2021. december 24-én elhunyt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 202 | 196 | 193 | 221 | 208 | 202 | 201 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 35%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 41,2% cigánynak mondta magát (1% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,7%, református 46,4%, görögkatolikus 7,2%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 1% (6,2% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 17,8% cigánynak, 1,6% németnek, 0,5% szerbnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,8% volt római katolikus, 41,3% református, 1,4% görög katolikus, 0,5% evangélikus (39,9% nem válaszolt).[14]