Gaubitsch | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Mistelbachi járás | ||
Irányítószám | 2154 | ||
Körzethívószám | 02522 | ||
Forgalmi rendszám | MI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 894 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 229 m | ||
Terület | 22,48 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 39′, k. h. 16° 23′48.650000°N 16.383333°EKoordináták: é. sz. 48° 39′, k. h. 16° 23′48.650000°N 16.383333°E | |||
Gaubitsch weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaubitsch témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gaubitsch osztrák község Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 873 lakosa volt.
Gaubitsch a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombságon. Legfontosabb folyóvizei a Gainergraben és a Schmallüßgraben csatornák. Területének 4,2%-a erdő, 87,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést, illetve településrészt egyesít: Altenmarkt (183 lakos 2021-ben), Gaubitsch (377) és Kleinbaumgarten (313).
A környező önkormányzatok: északra Laa an der Thaya, keletre Fallbach, délre Gnadendorf, délnyugatra Stronsdorf, északnyugatra Unterstinkenbrunn.
A falu határában újkőkori és a vaskori La Tène-kultúrához köthető település maradványait tárták fel a régészek. Gaubitschot 1055-ben, III. Henrik császár egy adománylevelében említik először "villa Gevvatisprunnen" vagy "Gouuazesbrunnen" alakban. 1147-ben már "Gawats" volt a neve, egy szláv, "kovács" jelentésű személynév után.
A második világháború utolsó napjaiban, 1945. április 18. és május 8. között Gaubitsch heves harcok színhelye volt, amely során falu mintegy 40%-a elpusztult és több polgár életét vesztette. Kleinbaumgartenben gránátvetőkkel vívott gyalogsági harcok zajlottak, amelyekben öt civil meghalt.
1972-ben Gaubitsch és Unterstinkenbrunn községek Gartenbrunn néven egyesültek, de 1995-ben ismét szétváltak.
A gaubitschi önkormányzat területén 2021 januárjában 873 fő élt. A lakosságszám 1890-ben érte el a csúcspontját 1117 fővel, azóta enyhén csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 98%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,2% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 93,2%-a római katolikusnak, 2,5% mohamedánnak, 1,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (96,3%) mellett a bosnyákok alkották 1,1%-kal.
A népesség változása:
2016 | 870
|
2018 | 894
|