| Gaufredus Malaterra | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | ? |
| Elhunyt | 1099 után |
| Ismeretes mint | történetíró |
| Nemzetiség | normann |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Jelentős munkái | De Rebus GESTIS Rogerii Calabriae et Siciliae Comitis et Roberti Guiscardi Ducis fratris eius |
Gaufredus Malaterra (névváltozatai: Gaufredo, Geoffrey, Goffredo Malaterra) (? – 1099 után) Benedek rendi szerzetes, latin nyelven író középkori normann krónikás. Pontos életrajzi adatai nem ismertek.
Talán az alsó-normandiai Ouche-vidéken (Pays d'Ouche) található Saint-Évroult-apátság bencés szerzetesei közé tartozott. Robert de Grantmesnil apáttal – aki magára haragította a herceget – 1061 januárjában Rómába menekült több szerzetestársával együtt, hogy elkerüljék Vilmos normann herceg haragját. Onnan Guiscard Róbert salernói udvarába távoztak. A Guiscard-ok megalapították számukra a Szent Eufémia-apátságot.
Malaterra később a miletói Santissimma Trinità apátságba ment át, s jelezte, hogy Cataniába való érkezése előtt meghatározatlan ideig „Martha” evilági szolgálatában nem szerzetesi életet élt. Innen a Cataniában lévő Sant’Agata-kolostor volt az utolsó hely, ahova ment. Itt I. Roger szicíliai gróf, akit személyesen ismert, megbízta saját és testvére, Robert Guiscard életrajzának megírásával.
A kolostor apátjának, Ansgeriusnak – aki egyben Catania első püspöke is volt – dedikálta a művét, együttérezve Ansgeriusszal, akinek úgy tűnik, nehéz lehetett a szerzetesi szemlélődő életmódról a püspöki munkát igénylő aktív életmódra való átmenet. Emlékeztetett, hogy maga is „rákényszerült” egykor, hogy elhagyja „Mária békéjének boldogságát Márta világi szolgálatáért”.
Malaterra latin nyelvű krónikát írt „De Rebus GESTIS Rogerii Calabriae et Siciliae Comitis et Roberti Guiscardi Ducis fratris eius” címmel, amely Apuliai Vilmos és Amatus bordeaux-i érsek írásai mellett a három fő forrás közé tartozik, amelyek a normannok dél-itáliai és földközi-tengeri tevékenységéről beszámolnak.
A négy részből álló kötet – előszóval – Rollo vezér (911–932) életével kezdődik, majd hirtelen ugrással az Hauteville-család tagjainak életével folytatódik, és a Monarchia Sicula (1098. július 5.) ismertetésével ér véget, amelyben I. Rogert II. Orbán pápa pápai legátusi jogokkal ruházza föl Szicíliában és Calabriában.
Részletezi az Hauteville-család tizenegyedik századi tetteit a dél-olasz félszigeten, Szicíliában és a Balkánon, különös tekintettel I. Rogerre és testvérére, Robert Guiscardra.