Gašnica

Gašnica
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községGradiška
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 51
Népesség
Teljes népesség354 fő (2013)[1]
Népsűrűség14,5 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület24,43 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 10′ 15″, k. h. 17° 04′ 43″45.170833°N 17.078611°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 15″, k. h. 17° 04′ 43″45.170833°N 17.078611°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gašnica témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gašnica (szerbül: Гашница), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északi részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 45, közúton 55 km-re északra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 18 km-re nyugat-északnyugatra, Orahova és Bistrica között, a Száva-folyó jobb partján fekszik ott, ahol a Gašnica-patak a Szávába ömlik. A település domborzata két részre tagolódik. A Szávamenti rész, sík, hordalékos talajú, tengerszint feletti magassága 90-100 méter. A település déli része felnyúlik a Prosara-hegység északi lejtőire, ahol 300 méter fölé emelkedik. Több, kis településből áll.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3] 		Népesség
2013[3]
Szerb 417 347
Bosnyák 0 2
Horvát 1 3
Jugoszláv 17 0
Egyéb 8 2
Összesen 443 354

Története

[szerkesztés]

A falu középkori életére utalhat az a 9. – 10. századi, vasból készült, „fecskefarkú” nyílvessző, amit a területén találtak.[4] A település 1537 körül, Gradiška elestével került török kézre. Az oszmánok uralma alatt Gradiškához hasonlóan a kobaškai kapitányság része volt, melynek központja eredetileg Bosanski Kobašban (a mai Kobašban Srbacban) volt. Amikor Szlavóniából gyakori osztrák-magyar betörések voltak, a kapitányság székhelyét 1723-ban Kotorba, a mai Kotor-Varošba helyezték át.

1875. augusztus 28-án csata zajlott itt a hajdúk és a Petar Popović Pecija vezette felkelők, valamint a törökök és a helyi parasztok között. Pecija ebben a csatában halt meg, amikor egy ebből a faluból kilőtt puskalövedék a Száva túloldalára menekülő Peciját eltalálta.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orahovo községhez tartozó településnek 75 háztartása és 371 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó településen 122 háztartást, 600 ortodox szerb, 1 muszlim és 2 római katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 141 háztartása és 796 lakosa volt.[7]

Lepa Radić mellszobra a szomszédos Bistrica emlékparkjában

Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Lakói közül sokan csatlakoztak a Kozara-hegységben megbújó partizánokhoz. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része lett. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt.

Híres emberek

[szerkesztés]

Ebben a faluban született 1925. december 19-én Lepa Radić (1925-1943) a nemzeti felszabadító hadsereg fiatal harcosa, Jugoszlávia nemzeti hőse.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
  3. ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  4. ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  5. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
  6. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
  7. ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.

További információk

[szerkesztés]