Gecse | |||
Gecse vasútállomása | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Istenes Gyula (független)[1] | ||
Irányítószám | 8543 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 387 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 42,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,34 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 26′ 53″, k. h. 17° 31′ 46″47.447961°N 17.529539°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 53″, k. h. 17° 31′ 46″47.447961°N 17.529539°E | |||
Gecse weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gecse témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gecse község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
A Bakony nyúlványai és a Kisalföld síkvidékének találkozásánál, a Sokoróalja délnyugati részén, a Pannonhalmi borvidék mentén fekszik.
A szomszédos települések: északkelet felől Szerecseny (3 kilométerre), délkelet felől Lovászpatona (légvonalban 8, közúton mintegy 14-15 kilométerre), dél felől Vaszar (6 kilométerre), nyugat felől pedig Gyarmat (3 kilométerre). A legközelebbi városok, Tét és Pápa 11, illetve 15 kilométeres távolságban vannak.
A település közúton a legkönnyebben a Pápa és Győr között húzódó a 83-as főúton közelíthető meg, amelyről Gyarmat központjában kell letérni a 8305-ös útra; ezen mintegy 3-4 kilométeres utazással érhető el a község. Északkeleti szomszédjával, Szerecsennyel a 8312-es út köti össze.
Elérhető vasúton is, a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonalán, melynek egy megállási pontja van itt. Gecse-Gyarmat vasútállomás a két névadó község határvonala mentén, de teljesen gecsei területen helyezkedik el, a 8305-ös út vasúti keresztezésének északi oldalán.
Gecse egykor a lövöldi karthauziak birtoka volt, majd 1554-ben a Veszprémi püspökség tulajdonába, a 19. században pedig a Szombathelyi Papnevelő Intézet birtokába került.
A falut is érintették a törökök pusztításai, majd 1893-ban egy nagy tűzvész nyomán ismét sok család maradt hajlék nélkül.
A falu létért való küzdelmeit fokozta, hogy a település nem rendelkezett megfelelő nagyságú határral, ami miatt megélhetéséhez kénytelen volt legelőket bérelni a szomszédos Gyarmat és Gyömöre területén. A kedvezőtlen megélhetési körülményeket a falu nagy területű szőlőhegye (Kissomlyó) ellensúlyozta, melyen az idők folyamán fejlett szőlőkultúra alakult ki itt, majd a későbbiekben megindult a szőlőhegyre való betelepülés is, sok család választotta otthonául a jó adottságokkal, ivóvízzel is ellátott szőlőhegyet.
A településen 2008. február 17-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 389 | 378 | 384 | 396 | 387 | 392 | 387 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97%-a magyarnak, 1,7% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% horvátnak mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,5%, református 4%, evangélikus 31,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (13,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 1,3% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,8% románnak, 0,5% lengyelnek, 0,3% ruszinnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,4% volt római katolikus, 23% evangélikus, 2,3% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% ortodox, 1,3% egyéb katolikus, 9,3% felekezeten kívüli (29,2% nem válaszolt).[14]