Gesztely | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Simon István (független)[1] | ||
Irányítószám | 3715 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2628 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 94,48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28,82 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 06′ 21″, k. h. 20° 57′ 47″48.105711°N 20.963011°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 21″, k. h. 20° 57′ 47″48.105711°N 20.963011°E | |||
Gesztely weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gesztely témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gesztely község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
A vármegye középső részén helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól alig 15 kilométerre keletre, a Hernád mellett. Központja és közigazgatási területének nagy része a folyó bal parti oldalán terül el, de mintegy 4 négyzetkilométernyi terület hozzá tartozik a Hernád jobb parti oldaláról is.
A szomszédos települések: észak felől Újcsanálos, északkelet felől Megyaszó, kelet felől Taktaszada, délkelet felől Hernádnémeti, dél felől Hernádkak, nyugat felől pedig Onga.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, mely a belterületének déli széle mellett halad el. Központját a főúttal a 3607-es, Megyaszóval a 3702-es, Ongával és Újharangod nevű, különálló településrészével pedig a 3605-ös út köti össze. A 37-es főút és Újharangod között a 3723-as út biztosít kapcsolatot.
A környék már az őskorban is lakott volt. A falut 1219-ben említik először, Gesztel néven, az egri káptalan birtokaként. A mohácsi csata után a törökök kifosztották. Később a tokaji uradalom része lett. 1585-ben már mezővárosként említik.
A 17. században a terület urai a Rákócziak voltak, akik hajdúkat telepítettek a faluba. Az 1635-ös országgyűlésen részt vevők azonban vissza akarták süllyeszteni a falut a jobbágysorba, tiltakozásul Gesztely és a közeli települések lakói az egri törökök segítségét kérték. A törökök újra megszállták a községeket. Mikor a törökök túl magasra emelték az adót, a falvak szerettek volna megszabadulni tőlük, a törökök ezért felgyújtották őket.
Gesztely lakói aktívan részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban, majd az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is, melynek egyik ütközete itt zajlott 1849. július 28-án: a magyar sereg gróf Leiningen-Westerburg Károly vezetésével győzelmet aratott.
A két világháborúban is súlyos veszteségeket szenvedett a falu. 1944-ben a hadi események következtében pusztult el a Zmeskál-kúria értékes könyvgyűjteménye, köztük a Csokonai-kódex.
A településen 2003. szeptember 14-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] mert az előző faluvezetőnek – összeférhetetlenségi okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2813 | 2782 | 2790 | 2505 | 2590 | 2623 | 2628 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar, 30%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 13,3% cigánynak mondta magát (12,6% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,8%, református 24,4%, görögkatolikus 2,6%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 9% (20,6% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak és szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,4% volt római katolikus, 19,3% református, 2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,1% izraelita, 9,3% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).[15]
Hernádkak (1 km), Onga (5 km), Sóstófalva (7 km), Újcsanálos (6 km), a legközelebbi város: Felsőzsolca (10 km).