Gewehr 41

Gewehr 41
Gewehr 41 (Walther változat)
Gewehr 41 (Walther változat)

Típusöntöltő puska
Ország Harmadik Birodalom
Alkalmazás
Alkalmazás ideje1941–1945
Használó ország Harmadik Birodalom
Háborús alkalmazásmásodik világháború
Műszaki adatok
Űrméret7,92 mm
Lőszer7,92×57 mm Mauser
Tárkapacitás10 db-os szekrénytár
Működési elvgázelvezetéses
Tömeg4,9 kg
Fegyver hossza1140 mm
Csőhossz546 mm
Elméleti tűzgyorsaság20-30 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség380 m/s
Hatásos lőtávolság400 m
A Wikimédia Commons tartalmaz Gewehr 41 témájú médiaállományokat.

A Gewehr 41 puska, más néven a G41, egy öntöltő puska, amelyet a Harmadik Birodalom használt a második világháború folyamán.

Háttér

[szerkesztés]
Gewehr 41 (Mauser változat)

1940-re nyilvánvalóvá vált, hogy a rendszerben lévő forgó-tolózáras puskáknál hatékonyabb, nagyobb tűzgyorsasággal rendelkező öntöltő puskára van szüksége a gyalogságnak, harctéri hatékonysága növelésére. A Wehrmacht előterjesztett egy leírást különböző gyártók részére, majd ezt követően mind a Mauser, mind pedig a Walther előállt prototípusaival, melyek nagyon hasonlóak voltak. Azonban a tervezetre előírtak bizonyos korlátozásokat:

  • a csőbe nem fúrhattak gázelvezető nyílásokat a töltőszerkezet számára;
  • a puska külső felszínén nem helyezhetnek el mozgó alkatrészeket;
  • az automatikus töltőszerkezet meghibásodása esetére egy tolózáras mechanizmust is be kellett építeni a fegyverbe.

Mindkét modellnél az úgynevezett „Bang” rendszert (a dán tervező, Søren H. Bang után) alkalmazták. A rendszernél a lövedék képezte gázok a csőszáj közelében csapdába estek egy gyűrű alakú kúpban, ami megtolt egy hosszú dugattyúrudat, így kinyitotta a závárzatot, illetve újratöltötte a fegyvert. Ez a rendszer éppen ellentétesen működik, mint a sokkal általánosabb típusú gázzal működtetett rendszerek, melyeknél a gázok a csőtől távol esnek csapdába, és hátulról tolják vissza a dugattyút, amely aztán hátrafelé kinyitja a závárzatot. Mindkét fegyvermodell integrált 10 töltényes tárral készült, melyet két töltőléccel kell betárazni, amelyek a Karabiner 98k puskától származnak, illetve a szabvány német 7,92×57 mm Mauser lőszert használják. Emiatt az újratöltés igen lassú folyamat.

A Mauser tervezet, a G41(M) sikertelennek bizonyult. Mindössze 6673 darabot gyártottak a gyártás leállítása előtt, ebből 1673-at használhatatlanságuk miatt visszaküldtek. A Walther tervezet, a G41(W) nem más, mint a Gewehr 43. A fegyver legtöbb fémrésze megmunkált acél, néhány puskánál, főleg a későbbi típusoknál megjelent a bakelit típusú műanyag sátorvas. A Walther tervezet sokkal sikeresebb volt, mivel a tervezők egyszerűen figyelmen kívül hagyták a fent felsorolt korlátozások közül a két utolsót.

Ezek a puskák, a G41(M) társaikkal együtt a gázrendszer eltömődésének hibájával küszködtek. Úgy tűnt, hogy ezek a problémák a túlságosan bonyolult csőszájcsapda rendszerből adódnak, amely túlzottan korrodált a lőszer gyutacsában használt korrozív sók miatt, illetve a szénszál szennyeződése miatt. A csőszáj szerkezet több kitűnő alkatrészből állt, de nehéz volt tisztítani, szétszerelni és karbantartani harctéri körülmények között. A fegyvert 1943-ban újratervezték, majd Gewehr 43 néven rendszerbe állították, egy új gázrendszert is kialakítottak hozzá, hasonlót, mint amit szovjet SZVT–40 puskán alkalmaznak, illetve egy kivehető tölténytárat is kapott.

A G41(W) puskákat két gyárban készítették, név szerint a zella mehlis-i Walther és a berlini Luebecker gyárakban. A Walther puskái az AC kódot és a WaA359 ellenőrzési igazolást, míg a BLM fegyverei a DUV kódot és a WaA214 ellenőrzési igazolást viselték. A fegyverek a keleti fronton magas elhasználódási rátát mutattak.

Ezek a puskák manapság igen ritkák, a gyűjtők körében értékes darabok. A különböző források 40.000 és 145.000 darabra becsülik a gyártási darabszámot.

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gewehr 41 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]