Giovanni Niccolò Servandoni

Giovanni Niccolò Servandoni
Született1695. május 2.[1][2][3][4][5]
Firenze[6]
Elhunyt1766. január 19. (70 évesen)[1][2][3][4][5]
Párizs[7]
Állampolgárságafrancia[8]
GyermekeiD'Hannetaire
Foglalkozása
  • építész
  • festőművész
  • színházi díszlettervező
A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni Niccolò Servandoni témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Giovanni Niccolò Servandoni

Giovanni Niccolò Servandoni, más néven Jean-Nicolas Servando vagy Jean-Nicolas Servandon (Toszkánai Nagyhercegség, Firenze, 1695. május 2. – Franciaország, Párizs, 1776. január 19.) - építész, díszlettervező, látványtervező.

Élete

[szerkesztés]
A Szent Szulpicius-templom kupolája, Párizs
A Szent Szulpicius-templom homlokzata, Párizs

Itáliai anya és francia apa gyermekeként az itáliai Firenzében született 1695. május 2-án Rómában szerezte képesítését Giovanni Paolo Panini festő és Giuseppe Rossi építész tanítványaként. 1691-1765 között Giovanni Paolo Panini műhelyében tanult, akinek zseniális festészete adta későbbi művészete alapját, mint diák itt sajátította el a perspektíva és az építészet alapjait. 1724-ben Párizsban telepedett le, de Európa több nagyvárosában, így 1749-ben Londonban, 1760-ban pedig Bécsben is dolgozott. 1732-ben az ő munkája volt a proto-neoklasszikus terv szerint épült Szent Szulpicius-templom kupolája és homlokzata Párizsban.

1728-ban az Académie Royale de Musique-ban fő festőnek és designernek nevezték ki.

Servandoni munkássága forradalmasította a színházat. Az Académie Royale de Musique-ot elhagyva egy újfajta színház kísérleteibe fogott. Bonyolult élénk színű fényjátékokat; csillogó víz, gomolygó felhők, és tűzijátékok között folyton változó jelenetekkel, amelyekben a nézőtéren elhaladó hajók és repülő szekerek elkápráztatták a közönséget. Ezek a színházi újítások széles körben népszerűvé váltak Európa nagyobb színházaiban is. Servandoni például két évig tervezte Drezda csodálatos operaházának pazar produkcióit. Őt bízták meg a meg a fényes királyi ünnepségek eseményeinek megtervezésével és végrehajtásával is; tűzijáték XV. Lajos legidősebb lányának Lujza Erzsébetnek és Fülöp spanyol infánsnak az esküvőjén, stb.

1776 január 19-én Párizsban, 81 évesen érte a halál.

Fontosabb művei

[szerkesztés]
  • Saint-Sulpice-templom, homlokzat, Párizs, 1732–1745.
  • Baldachin a Karthauzi Szent Brúnó-templomban Lyon, 1736.
  • Egmont-palota, Brüsszel neoklasszikus stílusú része.
  • Átalakítások: Château de Condé, Jean-François de La Faye Leriget.
  • Château de Gennevilliers a Marshal Richelieu, 1746.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Jean Nicolas Servandoni (holland nyelven)
  3. ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Structurae (angol, francia és német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 22.)
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 1.)

Források

[szerkesztés]
  • Britannica.com [1]
  • Enciklopedia.com [2]