Gitschtal | |||
Weißbriach | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Karintia | ||
Járás | Hermagori járás | ||
Irányítószám | 9622 | ||
Körzethívószám | 0 42 86 | ||
Forgalmi rendszám | HE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1261 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 817 m | ||
Terület | 56,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 40′ 47″, k. h. 13° 15′ 38″46.679722°N 13.260556°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 47″, k. h. 13° 15′ 38″46.679722°N 13.260556°E | |||
Gitschtal weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gitschtal témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gitschtal (szlovénül Višprijska dolina) osztrák község Karintia Hermagori járásában. 2016 januárjában 1290 lakosa volt.
Gitschtal Karintia délnyugati részen fekszik a hasonló nevű, 15 km hosszú gleccservölgyben. A völgy Hermagor felől indul felfelé, északnyugati irányban. Legfontosabb folyóvize a Gössering, amely a Gailba torkollik. Az önkormányzat 10 falut és egyéb települést fog össze: Brunn (3 lakos), Golz (3), Jadersdorf (162), Langwiesen (4), Lassendorf (67), Leditz (6), Regitt (30), St. Lorenzen im Gitschtal (268), Weißbriach (722), Wulzentratten (1).
A környező települések: északra Weißensee, délkeletre Hermagor-Pressegger See, délnyugatra Kirchbach.
Weißbriachot először 1331-ben említik az írott források.
A 16. századtól nemesfémeket, később pedig vasércet bányásztak a Gitschtalban. A Gössering vizével vashámorok kalapácsműveit működtették. A helyi vasműveket a 17. században Kranz báró vásárolta meg és nyereségesen működtek egészen a 19. századig, amikor az üzemet bezárták. A század második felében beindult a turizmus; az első világháború után Kneipp-féle vízikúrás gyógyüdülő nyílt a településen.
Weißbriach önkormányzata 1850-ben jött létre. Az 1973-as közigazgatási reform során Weißbriach és St. Lorenzen községek Gitschtal néven egyesültek.
A gitschtali önkormányzat területén 2016 januárjában 1290 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 1321 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 94,8%-a volt osztrák, 2,3% német, 1,3% boszniai állampolgár. 58,1%-uk evangélikusnak, 38,8% római katolikusnak, 0,9% mohamedánnak, 1,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.